Hankó Balázs: Az otthonunk kincseivel tértünk haza Egy különleges utazás során, amely nem csupán a fizikai távolságot, hanem a szívünkből hozott értékeket is magában foglalta, hazaérkeztünk. Az otthonunkból hozott kincsek nem csupán tárgyak, hanem emléke
Hazatért a "Fejedelmek aranya" című kiállítás Romániából, és a magyar közönség hamarosan megtekintheti ezt a lenyűgöző tárlatot. A megnyitó sajtótájékoztatón, amelyre 2025. március 13-án került sor, számos neves személyiség képviseltette magát: Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke, valamint Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A beszélgetés középpontjában a kincsek hazatérése, a kiállítás üzenete és a román bürokrácia kihívásai álltak.
Célunk, hogy a Kárpát-medencében minden magyarhoz eljuttassuk a magyar kultúra gazdagságát és értékeit. Ezt a küldetést már eddig is komolyan vettük, és folytatjuk is, azonban sajnos tapasztalnunk kellett, hogy Romániában a bürokrácia túlzottan eluralkodott. Ezt a problémát éreztük, amikor a Fejedelmek aranya kiállítás kincseit nem tudták továbbszállítani Sepsiszentgyörgyre, ami megnehezítette a kultúránk terjesztését.
Húzták, halasztották, és a bürokrácia labirintusaiban bolyongtunk. Úgy éreztük, cselekednünk kell, és végül léptünk is. Február végén a Magyar Nemzeti Bank páncélautóját indítottuk útnak, hogy biztonságban hazahozzuk a kincseket. Hazánk földjére vittük a kincseket, hiszen február 28-án, a március 1-jére virradó éjszakán, a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával átlépte az országhatárt a Fejedelmek aranya kiállítás, amelynek összértéke 5,5 milliárd forintot tesz ki" - fogalmazott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a március 13-án tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott eseményen nyitóbeszédében ismertette a tárlat hátterét: elmondta, milyen különleges kincseket állítanak most ki a múzeum kupolatermében, Erdélyben merre járt korábban a kiállítás és azt is, hogy eddig több mint 23 ezren látták a tárlat anyagát.
Kiemelte, hogy Március 15-től április 13-ig tart a kiállítás, a jegyek bevételének ötven százalékát pedig a székelyföldi múzeumoknak adják. Bár március 15-16-án ingyenesen lesz látogatható a Fejedelmek aranya, mindkét nap lesz adománygyűjtésre lehetőség.
A sajtóesemény következő szónoka Hankó Balázs után Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Szavaiból kiderült, hogy ez az alkalom nem csupán tartalmilag, hanem értékét tekintve is rendkívül jelentős kincsekről szól.
A márciusi ifjak egyik követelését tartva most idehozzuk Erdélyt a Magyar Nemzeti Múzeumba, és megmutatjuk az erdélyi fejedelmek kincseit. Amikor azt mondjuk, hogy kincsek, akkor valóban, igazi kincsekről beszélhetünk.
A múzeum igazgatója a tárlat megnyitója után részletesen bemutatta a kiállítás szakmai hátterét a jelenlévőknek. Kiemelte, hogy a kiállított éremgyűjtemény nem csupán művészeti értékével bír, hanem kulturális jelentősége is kiemelkedő. Hangsúlyozta, hogy a kiállított tallérok különösen fontosak az erdélyi történelmi korszak megértésében, hiszen a kiállítás időszaka alatt, amely 150 évet ölel fel, a fejedelmek saját pénzt verettek. Ezeken az érméken az éppen regnáló előkelőségek arcképeit láthatjuk, melyekből értékes információkat nyerhetünk a korabeli haj- és ruhaviseletekről. Továbbá, a minták révén nyilvánvalóvá válik a Szapolyai család címere és Erdély címerének motívumai közötti kapcsolat is.
A kiállított tárgyi emlékek nem csupán történelmi értékük miatt figyelemre méltóak, hanem jelentős anyagi értékkel is bírnak. Gondoljunk csak Bocskai Erzsébetre, akinek érdemei között szerepel az első magyar bibliafordítás finanszírozása; az általa használt érmék közül egyetlen darab is körülbelül százmillió forintot érhet. Zsigmond Gábor külön hangsúlyozta, hogy mély hálával tartozik erdélyi és hazai kollégáinak a fáradhatatlan munkájukért, hiszen a kiállítás létrejötte nélkülük elképzelhetetlen lett volna.
A megnyitó esemény zárásaként Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke lépett a sajtó képviselői elé. Beszédét azzal indította, hogy Székelyföldön született, és 37 éven át Romániában élt. E tapasztalatok révén mélyen átélte a Ceaușescu-féle diktatúra árnyékát, s gyermekként románul kellett megismernie azt a hamis narratívát, amelyet a kommunista rezsim kényszerített rájuk.
Az 1800-as években két kiemelkedő esemény formálta a magyar és román nemzet identitását. Az egyik ilyen mérföldkő az Unió, amely a márciusi ifjak 12 pontjának záró megfogalmazásában is megjelenik: Erdély Magyarországgal való egyesítése. Ekkor indult el hazánkban egy komoly nemzetépítési folyamat, melynek szimbóluma a Nemzeti Múzeum, egy ikonikus építmény, amely nem csupán a tudás templomaként szolgál, hanem a magyar nemzeti öntudat kifejezője is.
Az MNMKK elnöke egy filozófus szavait idézve kifejtette, hogy a románok "formák tartalom nélkül", vagyis románul "forme fără fond" - így nevezhető kultúrája jellemzi tevékenységüket. Más szavakkal, hajlamosak a nyugati minták másolására, amennyiben ez az érdekükben áll, de nem töltik meg ezeket valódi tartalommal. Ez a megállapítás különösen fontos, mivel a román kultúra megértésében kulcsszerepet játszik. A mai napig ez a tendencia jellemző a román kulturális életre.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a Fejedelmek aranya kiállítással kapcsolatosan Romániában bekövetkezett események mennyire jelentősek voltak. Kiemelte, hogy amikor a tárlatot elindították, az ország még nem volt a schengeni övezet része, így a kiállítási anyagnak szigorú határellenőrzésen kellett átesnie. A hatóságok sem a határellenőrzés során, sem pedig a csíkszeredai kiállítás alkalmával nem észleltek olyan "anomáliát", amely problémát okozott volna. Ez a több száz kilométeres szállítás során sem merült fel, ami a szervezés és az előkészítés sikerességét bizonyítja.
Időközben, a magyar EU elnökség alatt kilobbiztuk, kijártuk Románia schengeni csatlakozását, amit én nagyon helyesnek tartok székelyföldiként is, erdélyiként is. Románia csatlakozott a schengeni övezethez, következésképpen a határok átjárhatóvá váltak és hoppá, hirtelen problémája lett az egyik román hatóságnak a műtárgyszállítás kapcsán
- fogalmazott Demeter Szilárd, hangsúlyozva a téma fontosságát.
Az MNMKK elnöke hangsúlyozta, hogy fontos tisztában lenni azzal: Romániában a műtárgyszállításra vonatkozó szabályozások valóban összhangban állnak az Európai Unió irányelveivel. Az EU-ban a kulturális javak szabad áramlását az áruk szabad mozgásának keretében értelmezik, ami a határokon átnyúló műtárgyszállítást érintően szigorúbb előírásokhoz vezetett. Demeter Szilárd megjegyezte, hogy ezek az irányelvek sok esetben életszerűtlenek, és a román jogrendszer olyan rendelkezéseket hozott létre, amelyek tovább bonyolítják a műtárgyak szállításának folyamatát.
"Erről Bán László főigazgató tudna sokat mesélni a nagy, nemzetközi kiállításaik kapcsán, hogy mennyire életszerűtlen az is, ahogy az Európai Unió szabályoz, de ott igazából a műtárgycsempészet a célpont. Azért szigorított az EU, hogy megakadályozza a műtárgycsempészetet. Románia átvette ezt az uniós irányelvet, jogrendet és teljesen életszerűtlen jogszabályi környezete állított fel. A nagy értékű, ötszázezer euró fölötti műtárgyak szállításához olyan páncélozott gépjárművet ír elő kötelezően a román jogszabály, ami Romániában sincs. Tehát elméletileg Romániában ötszázezer fölötti műtárgyat nem lehetne szállítani"
- részletezte Demeter Szilárd, majd kifejtette:
A műtárgyszállítás során elsődlegesen légrugós járműveket alkalmazunk, mivel ez a megoldás segít minimalizálni a rázkódást, így megóvva a műtárgyakat. A szállítással kapcsolatos előírások köre széleskörű, például elvárás, hogy az autó klimatizált legyen, és folyamatosan nyújtson adatokat az autó belsejében lévő környezetről. A műholdas nyomkövetéssel és egyéb modern technológiákkal felszerelt műtárgyszállító járművek használata egyetemes gyakorlat, amit mi is követünk, így a műtárgyszállításunk mindig megfelel a globális elvárásoknak. A román jogszabályok azonban szigorúbbak: itt kifejezetten páncélozott autók igényeltetnek, amelyek általában nehezek és laprugósak. A két megközelítés összeegyeztethetetlen, de ez legyen a románok gondja, hogy hogyan tudnak sikeresen megrendezni nemzetközi kiállításokat például Bukarestben. Ami igazán számít, hogy amikor a kiállítást Csíkszeredában telepítettük, nem merült fel probléma. Ugyanez volt a helyzet Marosvásárhelyen is. De amikor megpróbáltuk a kiállítást Sepsiszentgyörgyre szállítani, akkor sajnos problémák adódtak.
Demeter Szilárd tapasztalatai alapján világossá vált, hogy a Kárpát-medencei magyar múzeumok, még a legnagyobb kihívások közepette is, képesek egységes, kulturális térként működni. Az 1848-as eszmeiség, amelyet Petőfi és társai hirdettek, ma már nem csupán elmélet, hanem valóságos életformává vált. Manapság utaztatható kiállítások révén a művészet és kultúra határokon átívelően osztható meg. Miközben az anyaország sikeres tárlatai külhonba kerülnek, a külhoni kiállítások is elérhetik a magyar közönséget, ezzel gazdagítva a kulturális párbeszédet.
Az MNMKK elnöke reagálva Hiller István felszólalására kifejtette, hogy az általa használt "barakki logika" nem elfogadható számukra. E logika lényege, hogy Romániát és a nemzet kincseit egyfajta vidám barakkban mutogatják egymásnak, ami nem vezet a kívánt célokhoz. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencére összpontosítanak, és elkötelezettek amellett, hogy utazó kiállításokat szervezzenek. Ezek a tárlatok olyan történelmet mutatnak be, amelyet a román kommunista rezsim megpróbált elferdíteni, és amelynek valódi mivoltával a mai napig nem tudnak szembenézni.
Ő ezt a torzított történelmet ismerte meg Romániában. Állítása szerint a "Fejedelmek aranya" című mű arról a csaknem másfél évszázadról szól, amikor az erdélyi fejedelemség sikeresen beillesszte magát Európa térképére, és ennek hatása a mai napig érezhető. Ez az örökség elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa történelmét valóban megérthessük.
Zárásként így fogalmazott: "Ezen az úton, amelynek célja az igaz történelmünkhöz való hűség, nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltérjünk, még akkor sem, ha sokak számára ez nem tűnik elfogadhatónak."
