Benjamin Franklin, aki az utolsó polihisztorok között tartják számon, nemcsak a tudomány világában hagyott maradandó nyomot, hanem a zene területén is. Ő volt az, aki saját kezűleg készített hangszereket, és emellett feltalálta a bifokális lencsét, amely
A kvantumbiológia mellett a női nemért is rajongott Erwin Schrödinger
Benjamin Franklin hivatalosan csupán két évet töltött az iskolapadban. Tízéves korában már apja műhelyében kezdett dolgozni, majd két év elteltével bátyja nyomdájában találta magát. Itt vált a betűk és a nyomtatott szöveg iránti szenvedélyének rabjává; gyakorlatilag mindent, amit csak a keze ügyébe került, elolvasott a nyomdai munka mellett.
Tizenöt éves korában már álnéven publikált cikkeket egy újságban, ami igazi bátorságra vallott. Két évvel később, tizenhét évesen Philadelphiába költözött, ahol új lehetőségek vártak rá. Pár év elteltével, 1728-ban már egy nyomda társtulajdonosaként dolgozott, biztosítva megélhetését. Nem sokkal később pedig laptulajdonossá avanzsált, ezzel megalapozva saját sajtókarrierjét.
A Pennsylvania Gazette és a Poor Richard's Almanach című kiadványai rendkívüli népszerűségnek örvendtek, és Franklin mesteri keze alatt virágzottak. Az almanachból több mint tízezer példány talált gazdára, ami lehetővé tette számára, hogy anyagilag függetlenné váljon. Az 1740-es évek végére a sikeres nyomdász és lapkiadó, Benjamin Franklin, úgy döntött, hogy a kereskedelmi élet helyett a tudományos kutatás irányába tereli érdeklődését.
Benjamin Franklin otthona, Philadelphia szívében, egyedülálló helyszín, ahol a történelem és a tudomány találkozik. Az épület, amely egyszerre volt laboratórium, könyvtár és találkozóhely, tükrözi Franklin sokoldalú érdeklődését és kreativitását. A falakat tele feszítette a tudományos felfedezések szelleme, és a bútorok között ott pihenhetett a gondolatok gazdagsága, amelyek a világot formálták. Franklin nemcsak az amerikai függetlenség egyik atyja volt, hanem egy igazi polihisztor is, aki a villámcsapás rejtélyeit kutatta, miközben a társadalmi reformok élharcosa is lett. Otthonának minden zugában ott lappangott a szellemi kíváncsiság, a kísérletezés és a tanulás iránti szenvedély. A házban található bútorok, könyvek és tudományos eszközök mind mesélnek a múlt nagyságáról, és a látogatókat elvarázsolják a történelem e különleges pillanataiban. Benjamin Franklin otthona nem csupán egy épület, hanem egy inspiráló szellemi központ, amely emlékeztet bennünket arra, hogy a tudás és a kreativitás határtalan. Itt nemcsak a múlt él, hanem a jövő lehetőségei is, amelyek továbbra is ösztönöznek minket, hogy merjünk álmodni és felfedezni.
Az emberi találékonyság tárházát számos innovációval bővítette: ő alkotta meg a hangszert és az üvegharmonikát, valamint a kályha tervezése is az ő nevéhez fűződik. Ezen kívül neki köszönhetjük az első bifokális szemüveget is, amely forradalmi megoldást nyújtott a rövid- és távollátás kihívásaira.
Franklin belemerült a közgazdaságtanba is, a papírpénz bevezetésének egyik élharcosa volt, de elkészítette a Golf-áramlat térképét és értekezett a földrengésekről is. Legjelentősebb felfedezéseit az elektromosság terén érte el.
Ő volt az, aki bevezette az elektromos töltések világába a pozitív és negatív fogalmakat. E neves tudós nevéhez fűződik a legendás papírsárkányos kísérlet, amely során bizonyította, hogy a villám a légkör természetes elektromos kisülése. 1752-ben, egy viharos napon, sárkányt engedett szabadjára, melynek hegyére fémcsúcsot erősített, míg a sárkány selyemzsinórjának földi végére egy kulcsot kötött, így teremtve meg a kapcsolatot a természet csodáival.
Amikor a zsinór megtelt légköri elektromossággal, Franklinnak sikerült az ujjával szikrákat kicsalni a kulcsból. Óriási szerencséje volt, a kísérlet ugyanis egyáltalán nem volt veszélytelen. A Franklin kísérletét rekonstruáló Georg Wilhelm Richmann például halálos áramütést szenvedett Szentpéterváron.
A sárkányos kísérlet híre hamar elterjedt a nyugati tudományos világban. Franklint tagjává fogadta a brit Királyi Akadémia. A polihisztor levonta a gyakorlati következtetéseket a kísérletéből, és azzal a javaslattal állt elő, hogy a házak tetejére fémrudakat szereljenek fel, és azokat vezetékekkel kössék össze a földdel, hogy megvédjék az épületeket a villámcsapástól.
Benjamin West 1816-os festményén Franklin tudományos jelleme kiemelkedő szerepet játszik. A művész mesteri módon ábrázolja Franklin felfedező szellemét és tudományos elkötelezettségét, ami a korabeli innovációk és felfedezések szellemiségét tükrözi. Franklin alakja nem csupán a tudományos gondolkodás, hanem a kíváncsiság és a kísérletező kedv szimbóluma is, amely inspirációt nyújtott a jövő generációi számára.
A találmány sikeressége megkérdőjelezhetetlen: 1782-re Philadelphiában már több mint 400 villámhárítót állítottak üzembe. Ezzel szemben Európában a helyzet más volt: a kontinensen az új találmányt nehezen fogadták el. III. György angol király például az "istentelenség" elutasítására kérte híveit, ami jól tükrözi a találmány körüli feszültségeket.
Franklin nem csupán a tudomány területén brillírozott, hanem a közélet színpadán is jelentős szerepet vállalt. 1753-ban az amerikai brit gyarmatok főpostamestereként kezdeményezte, hogy a gyarmatok közötti kapcsolatokat erősítsék meg. Ezt követően, 1757-től diplomáciai feladatokat is magára vállalt: Londonba utazott, hogy Pennsylvania érdekeit képviselje az angol kormány színe előtt.
Franklin kis megszakításokkal egészen 1775-ig élt a brit fővárosban, ahol a tudományos érdeklődése folyamatosan kísérte. A 2000-es évek elején, amikor londoni otthonának felújításába kezdtek, meglepő felfedezést tettek: emberi csontokra bukkantak. Az alagsorban feltárt maradványok különböző korosztályokhoz tartoztak, a csecsemőktől egészen az idősebb felnőttekig. A kutatók észrevették, hogy a csontok felületén vágószerszámok által hagyott sebek nyomai vannak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a maradványok az 1770-es években kerültek a föld alá, pontosan abban az időszakban, amikor Benjamin Franklin az ingatlanban élt.
A tüzetes vizsgálatok azonban feltárák, hogy az amerikai lángelme nem sorozatgyilkosként töltötte szabadidejét. A maradványok ugyanis elhunyt személyektől származtak, akiket a ház alagsorában Franklin sebész veje, William Hewson felboncolt. Az ilyenfajta patológiai tevékenység abban a korban még törvénybe ütköző cselekedet volt, de a természettudós após a tudomány nevében szemet hunyt veje illegális tevékenysége fölött, amelyhez a "nyersanyagot" feltételezhetően sírrablók szállították.
A Függetlenségi Nyilatkozat egy történelmi dokumentum, amely 1776. július 4-én született meg az Egyesült Államokban. Ez a nyilatkozat nem csupán az amerikai gyarmatok függetlenségét hirdette ki Nagy-Britanniától, hanem alapvető emberi jogokat és a kormányzás alapelveit is megfogalmazta. A dokumentum megalkotói, köztük Thomas Jefferson, hangsúlyozták, hogy minden embernek elidegeníthetetlen jogai vannak, mint az élet, a szabadság és a boldogság keresése. A Függetlenségi Nyilatkozat nemcsak a korabeli politikai viszonyokat tükrözi, hanem mély filozófiai gondolatokat is közvetít. A szöveg által képviselt eszmék, mint a népszuverenitás és az állampolgári jogok, máig meghatározóak a demokratikus értékek szempontjából. A nyilatkozat aláírása egy új korszak kezdetét jelölte, amelyben az emberek saját sorsuk irányítói lettek. Ez a dokumentum nemcsak az Egyesült Államok történetében játszik kulcsszerepet, hanem világszerte inspirálta a függetlenségi és szabadságmozgalmakat. A Függetlenségi Nyilatkozat tehát nem csupán egy jogi aktus, hanem a szabadság, az egyenlőség és az igazságosság eszményeinek megtestesítője is.
A londoni korszaknak 1775-ben végeszakadt. A diszkriminatív bélyegtörvény eltörlésének élharcosa, a gyarmatok ügyének védelmezője ugyanis egyre inkább szembehelyezkedett az angol kormánnyal. Franklin, hogy letartóztatását elkerülje, végül távozott a brit fővárosból.
A rákövetkező évben, 1776-ban a Kontinentális Kongresszus tagjaként részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésében. 1778-tól az Egyesült Államok franciaországi nagyköveteként tevékenykedett és 1783 szeptemberénben ő látta el kézjegyével az Egyesült Államok függetlenségét elismerő békét. 1787-ben az alkotmányozó konvenció tagjaként részt vett az Egyesült Államok alkotmányának létrehozásában is.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb alakjaként számon tartott Benjamin Franklin 1790. április 17-én távozott az élők sorából Philadelphiában. Halála után az egész országban egy hónapos gyászidőt hirdettek, hogy méltóképpen emlékezzenek meg erről a kivételes emberről.
