Idén jelentős változások várhatóak a minimálbér terén, amelyek hatással lesznek a gyed, a táppénz és az álláskeresési járadék összegére is. A módosítások célja, hogy jobban támogassák a munkavállalókat, és javítsák a szociális ellátások színvonalát. Érdem
Január elsejétől hivatalosan életbe lépett a 2025-ös minimálbér-megállapodás, amely jelentős változásokat hozott a munkavállalók számára. Ennek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legkisebb kötelező munkabére 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedik. A garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 348 800 forintra nő. A Világgazdaság beszámolója szerint e változások következtében a minimálbér nettó összege 193 390 forintra, míg a szakmunkás-minimálbér 231 965 forintra emelkedik. Az új minimálbér-emelés számos juttatás és adókedvezmény módosítását is magával hozza, amelyek a munkavállalók pénzügyi helyzetére is hatással lesznek.
A gyermekgondozási díj, azaz a gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a 2025-ös minimálbér-megállapodás alapján a gyermekgondozási díj felső határa havi bruttó 407 120 forintra emelkedik.
Idén a szülők, akik otthon nevelik gyermeküket, szintén jelentős pénzügyi támogatásra számíthatnak az államtól. Az otthoni gyermekgondozási díj (gyod) 2022 óta a minimálbér teljes összegével megegyezik, ami azt jelenti, hogy 2025-re a gyod bruttó 290 800 forintra nő.
A munkanélküli segély, hivatalos nevén az álláskeresési járadék odaítélése az igénylést megelőző négy negyedév keresete alapján történik, de van egy maximum, amely a mindenkori minimálbérhez van kötve, így nem haladhatja meg a minimálbér egy napra számított összegét. Ez 2025-ben bruttó 9694 forint, tehát az álláskeresési járadéknak is ez a felső határa.
A gyermekgondozási ellátás, azaz a gyes összege 2025-ben is változatlan maradt, így továbbra is 28 500 forintot jelent, amelyből 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak le. Az álláskeresési járadékhoz és a gyodhoz hasonlóan a táppénz mértékét is a mindenkori minimálbér figyelembevételével számolják ki.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény január 1-jétől emelkedik, összhangban a minimálbér változásával. A kedvezmény mértéke a minimálbér kétszereséig terjed, ami legfeljebb 581 624 forintot jelent. Külön figyelmet érdemelnek azok, akik bizonyos egészségügyi problémákkal küzdenek, mint például mozgásszervi fogyatékossággal élők, cukorbetegek, laktóz- és gluténérzékenyek; számukra a minimálbér egyharmadának 15 százaléka jár. Ez a rendszer 2025-re havonta 14 535 forint kedvezményt biztosít számukra.
Az Andersen adótanácsadó cég összeszedte a főbb változásokat az adókedvezményeknél. Sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra irányuló juttatások, illetve állatkerti belépőjegyek, bérletek (kategóriánkként külön-külön) a minimálbér összegéig, azaz 2025-ben 290 800 forintig adhatók adómentesen. Az évente legfeljebb három alkalommal adható, csekély értékű ajándék értékhatára is változott.
Amennyiben egyazon időpontban több munkavállalónak vagy üzleti partnernek szervezett rendezvény keretein belül, mely főként vendéglátási vagy szabadidős tevékenységekre összpontosít, ajándéktárgyakat adunk át, és ezek összértéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át – 2025-re ez 72 700 forintot jelent –, akkor ez a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősülhet.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmények igény bevehető maximális mértéke is sok esetben a minimálbérhez vagy annak kétszereséhez kötött. 2025-ben maximálisan érvényesíthető kedvezmények havi összege munkaviszony esetén:
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, másnéven az ekho szerint adózókat is érinti a minimálbér emelése. Az adóztatható jövedelem 60 millió forintos maximális határa ahhoz kötött, hogy az adóévben legalább az éves minimálbér után (2025-ben ez 3 489 600 forint) megfizetik-e az általános szabályok szerint a közterheket.
Az adótanácsadók kiemelik, hogy bizonyos tőkejövedelmek, mint például a vállalkozásból kivont jövedelem, osztalékok, árfolyamnyereség és értékpapír-kölcsönzésből származó bevételek, szochokötelezettség alá esnek, és ez a kötelezettség egy meghatározott határig terheli ezeket a jövedelmeket. Fontos megjegyezni, hogy ennek a kötelezettségnek az alapja a minimálbér huszonnégyszereséhez van kötve, így az összeg folyamatosan változik. 2025-re vonatkozóan ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tőkejövedelmek esetében a legmagasabb szocho összeg 907 296 forintot fog kitenni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
