Így hajtott végre támadást az Egyesült Államok az iráni nukleáris létesítmények ellen.
Az Egyesült Államok legújabb támadása jelentős mértékben felfokozta a közel-keleti feszültségeket, hiszen a három iráni nukleáris létesítmény ellen indított műveletről több felvétel is napvilágot látott. A művelet során B-2 bombázókat vetettek be, amelyek bunkerromboló képességeikről híresek. Tarjányi Péter, a biztonságpolitikai elemző, úgy véli, hogy ezzel a lépéssel egy új korszak zárult le a régióban, és az Egyesült Államok nyíltan vállalta a háborús konfliktust.
Vasárnap hajnalban az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, nevezetesen Fordo, Natanz és Iszfahán ellen. Donald Trump bejelentette, hogy az iráni atomprogram kulcsfontosságú objektumai elleni légicsapás "lélegzetelállító katonai sikerrel" zárult.
Az amerikai elnök határozottan kijelentette, hogy "teljes mértékben és megsemmisítően eltüntették" a nukleáris célpontokat, és az amerikai légierő gépei sértetlenül tértek vissza bázisaikra. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, üdvözölte a támadást, amelyet jelentős izraeli támogatással jellemzett. Ezzel szemben Irán éles kritikát fogalmazott meg a légicsapásokkal kapcsolatban, és komoly válaszlépések kilátásba helyezésével fenyegetőzött, figyelmeztetve egy esetleges regionális konfliktus kockázatára.
A fordói atomlétesítmény egy lenyűgöző mélységben, körülbelül 80 méterrel a föld alatt helyezkedik el, és nem csupán egy egyszerű urándúsító üzem, hanem Irán legvédettebb nukleáris bázisa, amely már 83,7%-os tisztasági fokot ért el. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi ellenőrzése során felfedezte, hogy centrifugák kerültek telepítésre a létesítmény területén, ami sértette Teherán NAÜ-vel kötött megállapodását.
Az amerikai légicsapás, amely B-2 bombázók bevetésével zajlott, drámai hatással volt a földre: összesen hat bombát dobtak le Fordóra, míg más helyszínekre 30 Tomahawk rakétát indítottak. A nehézbombázók, amelyeket az 1970-es években bunkerrombolás céljára terveztek, először 1999-ben, a koszovói konfliktus során léptek akcióba. Azóta azonban számos más hadszíntéren, például Afganisztánban és Irakban is részt vettek a harci műveletekben.
Tarjányi Péter, a biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint az Egyesült Államok vasárnapi támadása Irán nukleáris létesítményei ellen egy új fejezet kezdetét jelzi a Közel-Keleten. Elemzésében, amelyet a közösségi médiában osztott meg, hangsúlyozza, hogy Amerika "kilépett az árnyékból", míg a térség "a nyílt háború korába lépett". Ez a lépés radikálisan megváltoztathatja a geopolitikai dinamikát a régióban.
A szakértő hangsúlyozta, hogy "ez nem három különálló konfliktus, hanem egy egybefonódó stratégiai válságlánc" – ezzel utalva az ukrajnai háborúra, az iráni-amerikai-izraeli feszültségekre, valamint a tajvani helyzetre. Állítása szerint Washingtonnak "jelenleg három különböző térségre kell egyszerre figyelnie, döntéseket hoznia és erőt demonstrálnia".
Moszkva és Peking is profitálhat ebből a helyzetből, miközben a keleti blokk egyre nyíltabban szembefordul a nyugati rendszerekkel. "Történelmi fordulópontnál állunk. Ez csupán a kezdet (... ) Még nem világháború, de a háborús előkészületek küszöbén állunk" - tette hozzá a szakértő, aki nem éppen megnyugtató következtetésekkel zárta elemzését.
