A szakemberek tapasztalatai szerint folyamatosan növekszik az önsértéssel küzdő fiatalok száma; naponta négy-öt új esetet regisztrálnak.
A Semmelweis Egyetem pszichiátere rámutatott, hogy nap mint nap újabb gyerekek kerülnek kórházi ellátásra, akik tudatosan okoznak maguknak fájdalmat, gyakran még fiatal éveikben. Az önsértés nem csupán figyelemfelkeltő cselekedet, hanem egyfajta segélykiáltás, amely mögött mély és súlyos lelki problémák állhatnak.
Dr. Várnai Nikoletta gyermekpszichiáter aggasztó trendről beszél: a gyerekek körében egyre elterjedtebbé válik az önsértés. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Gyermekpszichiátriai Osztályát vezető szakember hangsúlyozza, hogy naponta találkoznak olyan fiatalokkal, akik szándékosan sebeket ejtenek magukon, ütik vagy égetik a bőrüket, hogy ezzel próbálják enyhíteni belső fájdalmaikat. Míg a 2000-es évek elején csupán heti egy-két ilyen eset fordult elő, mostanra ez a szám napi négy-öt fiatalra emelkedett, akik e súlyos problémával keresnek segítséget a klinikán.
A magyar diákok körében a szorongásos zavarokkal küzdők 92%-a szakemberhez fordul segítségért.
Az önsértés nem betegség, hanem tünet - gyakran depresszió, szorongás, evészavar vagy akár bántalmazás áll a háttérben. A lányok három-négyszer gyakrabban érintettek, de a fiúk általában súlyosabb sérüléseket okoznak maguknak. A jelenség már 12-13 éves korban megjelenhet, és teljesen "átlagos" gyerekek is érintettek lehetnek egy nehezebb életszakaszban.
Az internetes tér, különösen a közösségi média, meghatározó hatással bír a fiatalok életére. Napról napra egyre több gyermek találkozik ezzel a jelenséggel, beszélget róla, és sok esetben egymástól sajátítják el az önsértés módszereit. Emellett a mai fiatalok olyan globális problémákkal néznek szembe, mint a klímaváltozás, háborúk vagy világjárványok, amelyek csak tovább növelik a belső feszültségeiket és szorongásaikat.
Fontos tudni, hogy az önsértésnek nincs "szezonja" - van, aki a családi ünnepek alatt, más az iskolai stressz miatt nyúl ehhez a végső megoldásnak tűnő eszközhöz. Dr. Várnai Nikoletta hangsúlyozza:
Amikor egy gyermek szándékosan fájdalmat okoz saját magának, azt mindenképpen komolyan kell venni. Ez nem csupán egy segélykiáltás, hanem egy intő jel is, hiszen az önsértő viselkedés krízishelyzetekre adott reakcióként kialakulhat, és idővel a nem öngyilkossági szándékkal végzett önbántalmazás könnyen átfordulhat szuicid gondolatokba és cselekedetekbe is.
A szülőknek is különösen figyelniük kell. Intő jel lehet például, ha a gyerek takargatja a testét, bezárkózik, elhanyagolja kapcsolatait, romlik a teljesítménye. Véres ruhák, pengék, éles tárgyak felfedezése egyértelmű vészjelzés. Ilyenkor a legfontosabb a nyílt, ítélkezésmentes beszélgetés. A támogató családi közeg segíthet megelőzni a visszatérő önsértést.
Amikor a gyermek visszahúzódik és a szülő úgy érzi, hogy nem tud megbirkózni a helyzettel, érdemes szakmai segítséget kérni. Az iskolapszichológus, a házi gyermekorvos, a pedagógiai szakszolgálat vagy a családterapeuta mind olyan szakemberek, akik támogatást nyújthatnak. Ha a helyzet súlyosabbá válik – például mély érzelmi traumák vagy akut krízis áll fenn – orvosi beavatkozásra lehet szükség. Fontos, hogy az egészségügyi szakemberek tisztában legyenek az önsértés előfordulásával, hiszen a megfelelő kezelés kulcsfontosságú lehet a gyógyulás szempontjából.
