Ferenc pápa testét jelenleg előkészítik a ravatalozásra, hogy méltó módon búcsúzhassanak tőle.

Mint ismeretes, Ferenc pápa, április 21-én, 88 éves korában elhunyt.

A múltban a pápák testét hagyományos módszerekkel készítették elő, ami magában foglalta a bőr gyógynövényekkel, olajjal való bedörzsölését és a szervek eltávolítását is. Utóbbi gyakorlatnak az volt a lényege, hogy tovább megőrizhessék a testet, de néha vallási ereklyéket is készítettek ezekből. A Trevi-kút közelében található Szent Anasztázia és Vince templomban 22 különböző pápa konzervált máját, lépét és hasnyálmirigyét őrzik. XIII. Leó pápa 1903-ban bekövetkezett halála óta azonban egyetlen egyházfőnek sem távolították el a szerveit, mert úgy döntöttek, a testnek érintetlenül kell maradnia.

A 20. század óta a Vatikán temetkezési szokásai egyre inkább a hagyományos eljárásokhoz igazodtak, és az utóbbi időszakban néhány pápa esetében el is hagyták a balzsamozást. Például II. János Pál esetében, aki 2005-ben hunyt el, csupán annyit tettek, hogy "előkészítették" a testét a nyugalomba helyezéshez. A gyakorlat során, miután minden szükséges lépést megtettek, a szentatya testét vörös köpenybe öltöztették, míg a fejére egy fehér mitrát helyeztek.

A pápák temetési ceremóniájának hagyományos részét képezi a három koporsó használata, melyek közül az egyik ólomból készült. Ez a megoldás biztosította, hogy a test légmentesen el legyen zárva. Ezzel egyúttal lehetőség nyílt a pápa regnálása alatt kibocsátott különféle tárgyak, mint például érmék vagy iratok, a holttesttel együtt való elhelyezésére is. A hármas koporsós rendszer azért is kiemelkedő, mert a pápa holtteste nem mindig marad mozdulatlanul a sírban. Számos esetben, amikor a pápa szentté avatásra jelölt, tiszteletadás céljából kiállítják a testét. Jó példa erre XXIII. János, akinek holttestét 2001-ben exhumálták és bemutatták. Ferenc pápa elődjét, Benedeket is három, különböző fából – ciprusból, cinkből és tölgyből – készült, egymásba helyezett koporsóban temették el. Ő, akárcsak II. János Pál, a Szent Péter-bazilika alatti kriptában található végső nyughelyén pihen.

A nemrégiben elhunyt pápa temetési ceremóniája több szempontból is eltér az eddig megszokott hagyományoktól. Az általa megalkotott új szertartási rend szerint egy cinkbéléssel ellátott fakoporsóban nyugtatják örök álmára, melynek teteje a temetés előtti éjszakáig nyitva marad. Ferenc pápa elvetette azt a szokást, hogy testét egy emelt emelvényen, más néven katakalkon helyezzék el - tudósít a Vatican News. Azonban nem ellenkezett azzal, hogy a Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel, ahol hívei három napon keresztül róhatják le tiszteletüket.

A pápa, aki elődeivel ellentétben nem kívánta, hogy a vatikáni bazilika alatt nyugodjon, különös kapcsolatot ápol a Santa Maria Maggiore bazilikával. Ferenc számos tengerentúli utazása előtt és után is itt találta meg a lelki megnyugvást, hiszen több mint száz alkalommal látogatott el ehhez a szent helyhez, még a szokványos vasárnapokon is. 2023 végén felfedte, hogy már "előkészítette" a sírját a kedvenc, ötödik századi templomában, ezzel történelmi lépést téve. Ő lesz az első pápa több mint egy évszázad óta, akit a Vatikán falain kívül helyeznek végső nyugalomra. Az utolsó, aki ilyen sorsra jutott, XIII. Leó volt (1878-1903), akit a Lateráni Szent János székesegyházban temettek el.

A Santa Maria Maggiore a négy jelentős pápai bazilika közé tartozik, és eddig hét egyházfő maradványait helyezték el falai között. Monsignore Diego Ravelli, aki a liturgikus szertartások mestereként tevékenykedik, elmondta, hogy a pápai temetési eljárás egyszerűsítésének célja, hogy "még inkább kiemeljük: ez Krisztus pásztorának és tanítványának búcsúztatása, nem pedig a világ hatalmasainak."

Ferenc pápa esetében a dolog más megvilágításba kerül, hiszen ennek az ellenkezője egyáltalán nem jön szóba. Ezt a végrendelete is egyértelműen tükrözi.