Ezt a küzdelmet a nagymamák diadalmaskodták, tőlük sokat meríthetünk.
A magyarok szerint az élelmiszer-hulladék keletkezése a klímaváltozással egyenrangú kihívásnak számít, a megkérdezettek 78 százaléka egyformán súlyos problémaként említi a két jelenséget - ez derül ki a Nestlé reprezentatív felméréséből. Mindez különösen aktuális az Élelmiszerpazarlás Világnapján, amikor a figyelem még inkább a mindennapi döntéseinkre és szokásainkra irányul.
A Nestlé legújabb kutatása rávilágít, hogy a magyar felnőttek körében a klímaváltozás mellett az élelmiszer-pazarlás is kiemelkedő jelentőséggel bír. A válaszadók fele – 50 százalék – a klímaváltozással azonos súlyú problémának tekinti a pazarlást, míg további 28 százalék is hasonló véleményen van. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek 78 százaléka párhuzamot von a klímaváltozás és az élelmiszer-pazarlás között, ami a társadalom környezettudatos gondolkodásának növekedését tükrözi.
A legfrissebb felmérés tanulságai szerint a magyar lakosság túlnyomó többsége (94 százalék) rendkívül rosszul érzi magát, amikor élelmiszert kell kidobnia, még ha az okok sokfélék is. A válaszadók 58 százaléka a pénzveszteség miatt szorong, míg 41 százalék a természeti erőforrások pazarlásának tudatától szenved. Emellett a rászorulók iránti empátia (36 százalék) és a saját kudarcélmény (28 százalék) is hozzájárulnak ehhez a kellemetlen érzéshez. E rossz érzések talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a megmaradt ételek újrahasznosítása egyre inkább a mindennapi élet része lett: a megkérdezettek 83 százaléka készít új fogásokat a megmaradt élelmiszerekből. A válaszadók túlnyomó többsége (52 százalék) saját kreativitására támaszkodik, és sokan élvezik is ezt a kihívást (48 százalék).
A legfrissebb kutatási eredmények alapján a magyar lakosság jelentős része (89 százalék) úgy véli, hogy manapság sokkal több élelmiszert pazarolunk, mint a nagyszüleink idejében. Az előző generációk hozzáállása az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez példaértékű a válaszadók számára: a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy nagymamáink ügyesebbek a maradékok kreatív felhasználásában, míg csupán 14 százalékuk érzi úgy, hogy náluk találékonyabb. Bár a felnőttek többsége tisztában van az ételmentés fortélyaival, több mint harmaduk számára még mindig nehezen átlátható a pazarlás megelőzésének kérdése. Az elterjedt módszerek – mint például az adagok fagyasztása, a lejárati idők figyelembe vétele, a légmentes tárolás, valamint a befőzés és savanyítás – elsajátításában a családtagok kulcsszerepet játszanak: 55 százalék említette a szüleit, 28 százalék a nagyszülőket, míg 11 százalék más családtagokat, mint a tudás forrásait.
Az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának az élelmiszerek tudatos felhasználása, valamint az otthon megmaradt ételek kidobástól való megmentése mellett a vásárlási szokások átalakítása is lehet az egyik módja. A 18-65 éves felnőttek közel 90 százaléka szokott rendszeresen vagy alkalmanként közeli lejáratú élelmiszert vásárolni.
A vásárlók között 45 százalék azonnal elfogyasztja a megvásárolt termékeket, míg 39 százalék tisztában van azzal, hogy a közeli lejárat nem feltétlenül jelenti a minőség romlását. Ezen kívül 33 százalék kifejezetten a maradékmentés érdekében választja ezeket a termékeket.
A válaszadók körében minden harmadik ember megemlítette, hogy rendszeresen használ olyan fűszerkeverékeket vagy alapanyagokat, amelyek segítenek a megmaradt élelmiszerek ízletes újrahasznosításában. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek 63 százaléka már hozott haza éttermekből megmaradt ételeket. Ezen kívül 33 százalékuk kipróbált már olyan alkalmazásokat is, amelyek kifejezetten az élelmiszerpazarlás csökkentésére lettek kifejlesztve.
A Nestlé és a Munch 2025 nyara óta működik közvetlenül együtt azért, hogy minél több közeli lejáratú élelmiszer találjon gazdára, így a Munch Market vásárlói már Nestlé-csomagokhoz is hozzájuthatnak az ételmentő alkalmazáson keresztül.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás megközelíti a 65 kilogrammot. Célunk, hogy termékeink, programjaink, valamint a Munch-csal való együttműködés révén a tudatos ételfelhasználás a mindennapok részévé váljon, és elérhető legyen mindenki számára. Az élelmiszer-pazarlás nem csupán környezeti probléma, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is - nyilatkozta Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője. Kiemelte, hogy felmérésünk eredményei tükrözik, hogy az emberek elkötelezettek a pazarlás csökkentése iránt, és aktívan keresik a megoldásokat, legyen szó akár maradékmentő alapokról, akár ételmentő alkalmazásokról.
A kutatásaink megerősítik azt, amit már mindannyian érzékelünk: az emberek számára kiemelten fontos, hogy ne vesszen kárba az étel. A Munchnál éppen ezért azon dolgozunk, hogy e szándékot valós, kézzelfogható lépésekké formáljuk. A Nestlével való együttműködésünk remek példa arra, hogy egy nagyvállalat és egy startup hogyan tud együttműködni, hogy rendszerszinten csökkentse az élelmiszer-pazarlást.
Ezért indítottuk el Gizit, a mesterséges intelligenciával működő konyhai asszisztensünket, amely segít kreatív receptek megalkotásában a konyhában fellelhető maradékok és egyéb alapanyagok felhasználásával. Ahogy egyre több ilyen együttműködés és újítás valósul meg, úgy közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, hogy az élelmiszer-pazarlás ne a mindennapok szerves része legyen, hanem a múlté - nyilatkozta Wettstein Albert, a Munch társalapítója.
