Ezért érdemes minden reggel megnyomni a szundi gombot!
Nem éppen ideális reggelente a szundi gombot nyomogatni, amikor megszólal az ébresztő óra. Ezt nemcsak mi gondoljuk, hanem a szakértők is egyetértenek ezzel. Mégis, valószínűleg sokan inkább választják a néhány extra perc alvást, mintsem azonnal felkeljenek. Itt azonban felmerül a kérdés: ha a reggeli szundi valójában káros hatással van a szervezetre, miért választja mégis annyi ember ezt a megoldást napjaik kezdetén?
A brit Brigham and Women's Hospital tudósai ennek ellenére komolyan vették a kérdést, és elhatározták, hogy alaposabban megvizsgálják, miért érezzük gyakran kényszert arra, hogy a reggeli ébresztőóra szundi funkcióját nyomkodjuk.
A dolog azzal kezdődik, hogy ideális esetben senkinek sem lenne szüksége ébresztőóra használatára - legalábbis nem gyakran. Az, hogy erre hagyatkozik az ember, azt jelenti, hogy nem alszik eleget. A megoldás azonban nem túl hatékony, ugyanis a hirtelen ébredés során az emberi szervezet úgy gondolja, nem kapta meg a szükséges alvásmennyiséget. Mivel a társadalmi berendezkedés miatt egyre kevesebb idő jut az alvásra, fontos lenne, hogy a pihenésre fordított idő minőségi legyen.
A legtöbb alváskutató egyhangúlag arra a véleményre jutott, hogy a reggeli ébredés nem érhető el hatékonyan azzal, ha az ember felkelt a csörgőóra hangjára, majd ismét elalszik a szundi gomb megnyomásával, hogy aztán újra megzavarja a vekker. Ezt a megállapítást az IFLScience cikke alapján osztja meg a HVG.
Itt jön képbe a brit kutatás - amelynek eredménye a Scientific Reports tudományos lapban jelent meg -, amely során a szakemberek a Sleep Cycle alkalmazás segítségével gyűjtötték össze 21 ezer ember viselkedésmintáit összesen mintegy 3 millió éjszakán keresztül. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a vizsgálat nagyjából öt hónapon át tartott.
Feltárult, hogy a megfigyelt esetek 55,6%-ában alkalmazták a szundi funkciót. Ezen felül a résztvevők 45%-a a helyzetek több mint 80%-ában nyomta meg ezt a gombot.
Az alkalmazás felhasználói átlagosan 11 percet pihentek az első ébresztőhang után. Különösen érdekes, hogy azoknál, akik az esetek 80%-ában nyomták meg a szundigombot, ez az időtartam már 20 percre nőtt. Ráadásul a kutatás során azt is megfigyelték, hogy a nők gyakrabban éltek az ébresztőfunkcióval, mint a férfiak.
Az adatok alapos vizsgálata során világossá vált, hogy – ahogyan azt várni lehetett – a résztvevők leginkább hétfőtől péntekig éltek a szundi funkció adta lehetőséggel. Érdekes módon a téli hónapokban tapasztalható volt a legnagyobb használati csúcs, bár a havi eltérések viszonylag csekélyek voltak. Ez arra utal, hogy a szundi alkalmazása összefüggésben állhat a nappali, világos órák számával is.
Érdekesség, hogy azok, akik 5 órát vagy annál kevesebb időt töltöttek alvással, sokkal kevésbé nyomkodták a szundit, mint azok, akiknek több idejük volt a pihenésre. A kutatók úgy vélik, ez amiatt lehetett, hogy az előbbi csoport tagjainak sürgős dolguk volt, ami nem engedte meg a további 5-10 perces lustálkodást.
Ellenben a kilenc órán túli alvási periódusok rendszerint a szundi beiktatásával zárultak, ami jelezheti az alváshiány kompenzálását vagy egy esetleges betegség jelenlétét.
"Az alvás néhány legfontosabb szakaszát sajnos zavarja a szundi gomb használata" – figyelmeztetett Rebecca Robbins, az intézmény kutatója. "Az ébredés előtti időszakra jellemző az a fázis, amikor a gyors szemmozgás (REM) dominál. A szundi gomb megnyomása megszakítja ezt a kritikus időszakot, így csupán felületes alvást eredményez. Az alvás és a másnapi teljesítmény optimalizálásának legjobb módja tehát az, ha az ébresztőt a lehető legkésőbbre állítjuk, és tudatosítjuk magunkban, hogy fel kell kelnünk, amint az óra megszólal" – tette hozzá a szakember.
