Vajon tényleg a magyar burgonya utolsó óráit éli?
A klímaváltozás rohamos üteme hazánk egyik legfontosabb élelmiszernövényére, a burgonyára nézve kedvezőtlen hatású. Elképzelhető, hogy tíz év múlva már csak külföldről származó burgonyát találunk a boltok polcain.
Évtizedekkel ezelőtt Magyarország burgonyaexportáló ország volt, ma viszont a hazai kereslet felét sem tudja kielégíteni a termelés. A helyzet folyamatosan romlik: ha a jelenlegi trendek nem változnak, egy-két évtized múlva valószínűleg már nem lesz lehetőség természetes körülmények között burgonyát termeszteni hazánkban - figyelmeztet az Index.
Magyar kutatók legutóbbi tanulmányukban arra fókuszáltak, hogy az elmúlt évtizedek során miként csökkent a burgonya termesztésének hatékonysága, és hogyan alakult a termés mennyisége. Ezen kívül megpróbálták előre jelezni, mikorra várható a burgonya teljes eltűnése a mezőgazdasági tájból.
Ugyan Magyarország a krumplitermesztés déli határán fekszik, a növény az elmúlt 200 évben kifejezetten kedvelte az itteni klímát. Azonban a 2000-es évek gyorsuló felmelegedése, különösen az egyre forróbb nyarak a jelek szerint megpecsételték a sorsát. Míg 2000 körül az ország nagy részén csupán néhány év számított túl melegnek, addig ma már az ellenkezője igaz: a tanulmány szerint a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak burgonyatermesztéshez kedvező évek.
A legnagyobb visszaesést először az Észak-Alföld és Közép-Magyarország szenvedte el, így Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át a fő termőkörzetek. De együtt is már csak fele annyit termesztenek, mint amennyit a 2000-es években egyedül Pest vármegye. Budapest kertes övezeteiben 2024-re például teljesen megszűnt a burgonyatermesztés. Ugyanakkor a Dél-Alföldön is már csak hűtőöntözés mellett lehetséges - hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszékek kutatói, Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita.
Ezen kívül a kártevők is hozzájárulnak a problémákhoz: a globális felmelegedés és a nyári hőségek gyakoriságának növekedésével a 2015-ben megjelent burgonyamolyok tartósan megtelepedtek a területen.
A 2000-es évek elején hazánkban még körülbelül 800 ezer tonna burgonya termett, ám mára ez a szám drámaian csökkent, és mindössze a negyedére esett vissza. Tíz évvel ezelőtt a belföldi fogyasztás körülbelül 90%-át magyar termesztésű krumpli tette ki, ma viszont ez az arány már csak a felére csökkent. A termesztés jelentős visszaesése miatt a magyar burgonya már tavaszig sem tart ki, január végére vagy február közepére máris elfogy. Prognózisok szerint 10-15 év múlva a hazai burgonyatermés aránya várhatóan 20-25%-ra csökken.
Pesszimista forgatókönyv esetén, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az ország területén egyáltalán nem marad krumplitermesztésre alkalmas föld. A realista forgatókönyv alapján viszont, bár a meglévő termőterületek jelentős része veszít a termőképességéből, még mindig létezhetnek olyan kisebb területek, ahol a burgonya termesztése bizonyos mértékben fenntartható marad. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy drasztikusan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, és a globális felmelegedés üteme is lassuljon.
