Eddig alapvető követelmény volt, hogy a tagjelölt országoknak meghatározott normáknak és kritériumoknak meg kellett felelniük.

Lomnici Zoltán alkotmányjogász rámutatott, hogy Ukrajna gyors uniós csatlakozásának sürgetése számos bonyolult problémát és megválaszolatlan kérdést hoz magával.

„Tedd különlegessé a mondandódat” – javasolta a szakértő, majd hozzátette, hogy Horvátország esetében tíz év telt el a kérelem benyújtásától egészen a csatlakozásig.

A háborúval sújtott országban tapasztalható helyzetek mind az emberi jogok, mind pedig a gazdasági fejlemények terén komoly aggályokat vetnek fel. Az ehhez kapcsolódó uniós normák teljesítése azonban elengedhetetlen feltétele a csatlakozási folyamatnak - hangsúlyozta.

- emlékeztetett Lomnici Zoltán.

Széles körben elterjedt nézet, hogy az integrációs folyamatot számos politikai és gazdasági akadály nehezíti, amelyek már önmagukban is komoly kihívások elé állítanák a tárgyalásokat, függetlenül attól, hogy zajlik-e háború vagy sem. Ilyen problémák közé tartozik például a korrupció, a bírósági rendszer állapota, a bűnüldözés hatékonysága, a kisebbségi jogok védelme, valamint a gazdasági feltételek teljesítése a közös piacra való belépéshez - emelte ki.

A nyugat- és közép-európai közvélemény is támogatná Ukrajnát, bár az utóbbi időben fordulhatott a hangulat: a német Spiegel hírmagazin 2023. június 13-án megjelent egyik felmérése szerint a válaszadók 45 százaléka támogatja a csatlakozást, 42 százaléka pedig ellene van. Több tagország - Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia - nyílt levelet írt rögtön a háború kitörését követően, amelyben támogatják Ukrajna csatlakozását, mondván, hogy az ország megérdemli, hogy azonnali csatlakozási esélyt kapjon.

Hazánk is a támogató országok sorába lépett, amikor Szijjártó Péter 2022. március 1-jén bejelentette, hogy Magyarország melletti kiállásával Ukrajna azonnali EU-tagjelölti státuszának megadását szorgalmazza. Emellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését is sürgeti. Ahogy a szakértő fogalmazott, Magyarország elkötelezett minden olyan kezdeményezés mellett, amely hozzájárul az ukrajnai helyzet békés megoldásához.

- emelte ki Lomnici Zoltán, hangsúlyozva ezzel a téma fontosságát.

Szerbia, valamint a Nyugat-Balkán régió gyors európai integrációja kulcsfontosságú geostratégiai érdekeket szolgálna az Európai Unió számára. Ezt a jelentőséget azonban leginkább a közép-európai tagállamok, különösen Magyarország, ismerik fel. Orbán Viktor miniszterelnök EU-reformjavaslatai között kiemelkedik a hetedik pont, amely hangsúlyozza, hogy "Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba".

Az alkotmányjogász kifejtette, hogy a 1993-ban az Európai Tanács által elfogadott koppenhágai kritériumok meghatározzák a csatlakozás alapfeltételeit. Ezek közé tartozik a stabil demokrácia és a jogállamiság, a jól működő piacgazdaság, valamint az uniós jogszabályok elfogadása a csatlakozni kívánó államok részéről. Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében a csatlakozásra aspiráló országoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok - beleértve a kisebbségek jogait is - értékeit.

- emelte ki Lomnici Zoltán.

A brüsszeli helyzetet jól tükrözi, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelme nem vált az EU-ban általánosan elfogadott és jogilag kötelező elvvé, míg a kontinens határain kívülről érkező bevándorlók és menedékkérők jogainak képviseletében Brüsszel határozott fellépővé vált - jegyezte meg. Az ukrán állam részéről olyan hétköznapi jogsértések és nyomásgyakorlások zajlanak, mint például az, hogy az idei évben rendelet alapján eltávolították a magyar zászlókat számos kárpátaljai intézményről az ukrán rendőrök, továbbá az Ukrajna 2017-es oktatási törvénye kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát az állami iskolákban az alapfokú oktatás során, már az ötödik osztálytól kezdve - emelte ki a példákat.

A háború során a helyzet csak romlott, olyan incidensekre került sor, mint a munkácsi Turul-szobor ledöntése, vagy szintén Munkácson a II. Rákóczi Ferenc Középiskolában zajló események, ahol például megtiltották a magyar nemzeti himnusz lejátszását az iskolakezdéskor, illetve tanárelbocsátásra is sor került.

Ukrajna gyors csatlakozása számos veszéllyel járna a jelenlegi tagállamok, köztük Magyarország számára.

- magyarázta Lomnici Zoltán.

Az általános közgazdasági megközelítések szerint Ukrajna az uniós tagállamokhoz viszonyítva elmaradott országnak számít, ami azt jelenti, hogy jelentős kohéziós források áramlanának a területére. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a közép-kelet-európai régió számára, hiszen a források elosztása feszültségeket generálhat. Az ukrán termékek árának alacsonyabb szintje miatt kialakuló gabonadömping, valamint az ezzel kapcsolatos viták csupán a jövőbeni konfliktusok megelőlegezett árnyékának tekinthetők – figyelmeztetett az elemző.

Ukrajna mezőgazdasági területeinek hatalmas mérete miatt az EU agrártámogatási rendszerének egy jelentős részét kellene átcsoportosítani az ukrán gazdák számára, ami a jelenlegi tagállamok, így Magyarország agrárágazatának támogatásait csökkentheti, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult európai uniós terület 41 millió hektárral bővülne. Ráadásul, mivel az EU egyik legnagyobb agrártámogatási rendszere a Közös Agrárpolitika (KAP), annak forrásai korlátozottak, így Ukrajna belépésével az egy hektárra jutó támogatás csökkenhet a magyar termelők számára. Ez hosszú távon rontaná a magyar mezőgazdaság versenyképességét - hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Ukrajna mezőgazdasági területei Európa legtermékenyebb földjei közé sorolhatók, hiszen összesen 41 millió hektár termőfölddel büszkélkedhet, melyből 32,5 millió hektár szántóföld. Az ország kedvező termelési költségei, mint például az alacsonyabb munkaerő árak és a mérsékeltebb környezetvédelmi szabályozások, lehetőséget adnak az ukrán gazdák számára, hogy jelentős versenyelőnyre tegyenek szert az uniós termelőkkel szemben - emelte ki.

Lomnici Zoltán véleménye szerint az ukrán mezőgazdasági termékek már most is jelentős nyomást gyakorolnak az uniós piacon. A háború következtében bevezetett vámmentes kereskedelmi kedvezmények következményeként az ukrán gabona és olajos magvak elárasztották az európai piacokat, ami komoly bevételkiesést okozott a közép-európai gazdák számára. Ha Ukrajna teljes jogú EU-taggá válna, a vám- és importkorlátozások véglegesen eltűnnének, ez pedig tovább fokozná a helyzet súlyosságát. Már most is több uniós ország, például Lengyelország és Magyarország, sürgeti az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali feltételeinek szigorítását. Ez a versenyhelyzet még élesebbé válna, ami hosszú távon sok uniós mezőgazdasági vállalkozás megszűnéséhez vezethet - állapította meg.

A fent említett tényezők mellett Ukrajna demokratikus intézményeinek stabilitása és a jogállamiság állapota is számos nehézséggel néz szembe.

- sorolta a szakértő a megdöbbentő adatokat.

Ukrajnában a demokratikus intézmények stabilitása és a jogállamiság helyzete komoly megpróbáltatásokkal néz szembe, amit számos korrupciós botrány is bizonyít. Az egyik legszembetűnőbb esetben ügyészek tömegesen bújtak meg a katonai szolgálat alól, hamis orvosi igazolások révén. Ezen felül 2024 júliusában egy újabb jelentős botrány robbant ki, amikor napvilágot látott, hogy az ukrán hadsereg támogatásának mintegy 3,7 millió dollárját tisztviselők megpróbálták eltulajdonítani. Az ilyen események rávilágítanak arra, hogy a korrupciós problémák továbbra is komoly fenyegetést jelentenek az ország demokratikus fejlődésére.

- vonta le a következtetést Lominici Zoltán.