Az uniós alapnál csúszásokra hívják fel a figyelmet, mivel a magyar kormány jelenleg még nem jogosult a normál kifizetések igénylésére.

Több hiányosságot talált és csúszásokra figyelmeztetett az Európai Számvevőszék az Európai Unió helyreállítási alapjánál. Az uniós költségvetés őreként működő testület kedden kiadott közleménye szerint az egyszerinek szánt, 650 milliárd eurónyi (átszámítva több mint 260 ezer milliárd forintnyi) pénzhalom döntő szerepet játszott az EU világjárvány utáni helyreállításában. Ugyanakkor kevés az információ az eredményekről, a tényleges költségekről pedig még annyi sem, ezért nem világos, hogy a polgárok valójában mit kapnak pénzükért.

A részben vissza nem térítendő támogatást, részben pedig külön igényelhető hitelt kínáló alapot a szokásos uniós költségvetés keretein túl hozták létre, hogy a koronavírus következtében keletkezett gazdasági károkat helyreállítsák. A tagállamok számára lehetőség nyílt arra is, hogy olyan fejezetekkel bővítsék a programot, amelyek célja az orosz energiafüggőség csökkentése. Ezzel a lehetőséggel a korábban a kölcsönöket kritizáló magyar kormány is élt, így Magyarország számára elkülönített támogatás összege 10,4 milliárd euróra emelkedett.

Ebből a hazai költségvetés nagyjából egymilliárd eurónyi kerülőutas előleget kapott, de a magyar kormány egyedüliként nem tud rendes kifizetési kérelmet benyújtani. Ahogy arra a jelentés is emlékeztet, "2024 végéig Magyarország kivételével valamennyi tagállam aláírta operatív megállapodását". A kormány viszont "még nem nyújtott be kifizetési kérelmet és mindeddig csak előfinanszírozásban részesült" 27 jogállamisági "szupermérföldkő" miatt, amiket "bármely rendes kifizetés előtt

Az elvárásoknak való megfelelés kulcsfontosságú. Eddig négy feladatot lényegében sikerült teljesítenie, azonban azóta hivatalosan csupán egy újabb projektet próbált bemutatni, amely körül számos problémával kellett megküzdenie.

A jelentés nem foglakozott külön a szupermérföldkövekkel, de ezek túlnyomórészt megegyeznek a mostani rendes költségvetés forrásainak egy részét blokkoló és végleg elérhetetlenné tevő feltételességi eljárás elvárásaival, amit az uniós számvevőszék tavaly vizsgált. Akkor jogosnak és jól megindokoltnak tartotta az eljárás bevetését Magyarország esetében. A dokumentumra visszautalva a mostani jelentés leszögezte:

a helyreállítási alap "hasznos további eszközöket biztosít a Bizottság számára az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez és az uniós forrásokkal való gondos pénzgazdálkodás biztosításához.

Megállapítottuk azonban: az, hogy egy tagállam formálisan meghozza az elvárt korrekciós intézkedéseket, nem feltétlenül jár tényleges és tartós javulással. Fennáll annak a kockázata is, hogy később a korrekciós intézkedéseket visszavonják, vagy hogy még más tekintetben is romlik a jogállamiság helyzete." A jelentés általánosságban azt is sérelmezte, hogy elsősorban a tagállami kormányzatokra támaszkodnak az előírások betartatásában, a súlyos szabálytalanságok feltárásában és korrekciójában, de a nemzeti rendszereket "hiányosságok jellemzik".

A jelentés világosan rávilágít arra, hogy miért szükséges sürgetni a folyamatokat: „a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében tervezett minden intézkedést 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell”, és az év végéig „korrekciós lépések is végrehajthatók, amíg a Bizottság lebonyolítja az utolsó kifizetési kérelmeket”. (Orbán Viktor az uniós támogatások jövőbeli kihívásairól is szót ejtett.)

Ráadásul a szupermérföldkövek teljesítése után a kifizetésekhez sokkal több, általában határidőkhöz kötött "sima" mérföldkövet és reformot is fokozatosan teljesíteni kell. Magyarország esetében például 40 egészségügyi intézmény felújítása vagy létrehozása szerepel a célok között, amelyet 2026 közepére kellene megvalósítani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a költségeket előre kellene finanszírozni a nemzeti költségvetésből. Közben pedig a kormány folyamatosan Brüsszelre mutogatva próbálja hangsúlyozni, milyen nehezen állnak a dolgok a szükséges források elérésével kapcsolatban.

A számvevőszék összesítése alapján a többi kormánynak is lassan megy a mérföldkövek kipipáltatása, ezek közel háromnegyedét még nem vették teljesítettnek. A kifizetési kérelmek több mint felével csúsztak, a késések pedig egyre gyakoribbá váltak.

Magyarország mellett a jelentés év eleji lezárásáig csak Svédország nem kapott pénzt a mérföldkövek és célok teljesítéséért, de utóbbi már legalább tavaly decemberben leadott egy kifizetési kérelmet. Az igényléseknél összegre legrosszabban álló Bulgária is már bejelentkezett a pénz 49 százalékára. A kifizetések uniós átlagban 42 százaléknál tartanak. A jelentést bemutató sajtótájékoztatón nem adtak rá konkrét választ, számoltak-e forrásvesztéssel és ha igen, mekkorával, csak annyit, hogy ebben az esetben hitelből kellene kevesebbet felvenni.

A számvevői jelentés különös figyelmet szentelt a mögöttes közös hitelkeret kamatköltségeinek várható emelkedésére. (Bár a 3,1 százalékos kamat még mindig eltörpül a magas magyar adósságfinanszírozási költségekhez képest.) A testület hangsúlyozta, hogy "a növekvő finanszírozási terhek jelentős nyomást gyakorolnak majd a jövőbeli uniós költségvetésekre".

A helyreállítási alap nem csupán a visszafizetési költségek révén képes befolyásolni a következő évekre tervezett költségvetést. A dokumentum, valamint a róla készült számvevőszéki jelentés is arra utal, hogy az Európai Bizottság a februárban felvázolt elképzelések és a kiszivárgott információk alapján a helyreállítási alap mintáját követve, mérföldkövekhez és reformokhoz kapcsolódóan kívánja átalakítani a büdzsét. A költségvetésről szóló „politikai” megközelítés így új irányvonalat képviselhet a jövőbeni pénzügyi tervezésben.

tárgyalásokra reflektálva" többek között úgy vélték, hogy az alap nem igazán

A teljesítményorientált megközelítést kell alkalmaznunk, miközben a jövőbeli kiadási programokat úgy kell megterveznünk, hogy azok ne veszélyeztessék az elszámoltathatóságot.

A büdzsétervezet első hivatalos javaslatát várhatóan júliusban fogják bemutatni, ugyanakkor az Európai Parlament már most elkezdett dolgozni egy állásfoglalás előkészítésén.