Budapest a világválság sötét időszakában az álmok fogságába került, és sokan azóta is vonakodnak a valóságra ébredni.

Az 1934-es Meseautó a magyar hangosfilm történetének hőskorában egy igazi mérföldkőnek számít, mely maradandó nyomot hagyott a filmművészetben. Ekkoriban a romantikus komédiák hódítottak a mozikban, és olyan feledhetetlen alkotások, mint a Hyppolit, a lakáj vagy a Kék bálvány, népszerűsítették ezt a műfajt. Gaál Béla rendezése azonban egyedi státuszt vívott ki magának: nem csupán a kor egyik legnagyobb közönségsikerévé vált, hanem azóta is a legkedveltebb magyar filmek között tartják számon, folyamatosan varázsolva el a közönséget a maga bájával és nosztalgiájával.

A film cselekménye egy olyan szerelmi történetet tár elénk, amely a társadalmi különbségeken ível át, és egy szerény kispolgárlány valamint egy gazdag üzletember kapcsolatát követi nyomon. Érdekes módon a Meseautó éppen a gazdasági világválság időszakában hódította meg a közönséget. Az 1930-as évek közepén a magyar társadalom jelentős része súlyos anyagi gondokkal küzdött, és a mozi sokak számára igazi menedéket jelentett a mindennapi élet kihívásai elől.

- emelte ki Dudás Viktor filmtörténész a Szélesvásznú történelem stúdiójában, aki szerint a Meseautó nem csupán a korszak egyik kiemelkedő alkotása, hanem a magyar filmes ipar azon ritka időszakát is megtestesíti, amikor a közönség és a kritikusok egyaránt elismeréssel adóztak a művészeti értékének. Bár a cselekmény középpontjában egy dúsgazdag férfi áll, a film üzenete mégis azt tükrözi, hogy az igazi boldogság nem a pénzben, hanem a szeretetben és az őszinte kapcsolatokban található.

A Szélesvásznú történelem második felében Ablonczy Balázs történész mélyebb kontextusba helyezi a Meseautó könnyed világát:

A filmből kiderül, hogy Magyarországon abban az időszakban baloldali közlekedési rendszer működött. A kormány aktívan támogatta a turizmus fellendítését és a hétvégi kirándulások népszerűsítését, ami jelentős eredményeket hozott: 1938-ra Budapest már több látogatót vonzott, mint Bécs. Érdekes részlet, hogy az ország első közlekedési lámpája a Blaha Lujza téren kezdte meg működését.