Bóday Ádám szerint az optimális egészségmegőrzés érdekében fontos, hogy hetente legalább harmincféle növényi alapú ételt fogyasszunk. Ez a változatosság nemcsak tápanyagokban gazdagabbá teszi étrendünket, hanem hozzájárul a szervezetünk egészségének megőr

Az InfoRádióban Bóday Ádám kutató-feltaláló kiemelte a vegyes, mértéktartó táplálkozás és a napi egyórás mozgás jelentőségét. Véleménye szerint ezek az egészséges életmód alapkövei, amelyeket a Magyar Kézilabda Szövetség és a MOB által nemrégiben megrendezett budapesti konferencián osztott meg a hallgatósággal.

A mikrobiom egy rendkívül gazdag és összetett életközösség, amelyben mi magunk is aktív szereplők vagyunk; ez a közeg a mi otthonunk, és mi biztosítjuk számára a táplálékot. Az, hogy milyen mértékben és minőségben képes működni a mikrobiomunk, nagymértékben függ attól, hogy milyen ételeket választunk, valamint azokból a testnedvekből, amelyeket emésztőenzimként vagy más módon termel a szervezetünk. A mikrobiom viszont nemcsak passzív résztvevője a folyamatoknak: cserébe képes lebontani olyan anyagokat, amelyek nekünk nehezen mennek, és létfontosságú vitaminokat, rövid láncú zsírsavakat, gyulladáscsökkentő anyagokat és különféle ingerületátvivő anyagokat állít elő ezekből. Ezt a tudományos háttérrel rendelkező információt Bóday Ádám, a funkcionális táplálkozás szakértője osztotta meg az InfoRádióban.

A mikrobiomunk valójában az életmódunk tükre, hiszen a helytelen szokások negatív hatással vannak rá, ami különféle tünetekhez vezethet. A leggyakoribb problémák közé tartozik a hasmenés, puffadás és a szorulás. Ha tehát nem figyelünk oda az étkezésünkre és a mindennapi szokásainkra, az a bélflóránkra is kihatással lesz.

Amikor ezek a kérdések felszínre kerülnek, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ételek kiválasztásában hozott döntéseink nem bizonyultak optimálisnak, és ezen sürgősen változtatnunk kell. A megfelelő irányvonal meghatározásához különböző módszerek állnak rendelkezésünkre, mint például a mikrobiom-vizsgálatok, székletminták elemzése, metabolomikai kutatások, vagy más laboratóriumi technikák. Fontos, hogy felismerjük, hogy

Amikor a tünetek megjelennek, az már arra utal, hogy a mikrobiom egyensúlya felborult.

- hangsúlyozta a kutató-feltaláló.

Egy érdekes példával élhetünk, amikor arról beszélünk, hogy a mindennapi döntéseink hogyan befolyásolják a mikrobiomunkat. Ha valaki rendszeresen kávézik, a benne élő mikrobák fokozatosan alkalmazkodnak ehhez a szokáshoz. Ám amikor a kávéfogyasztás megszűnik, a mikrobák összetétele is átalakul. Ez azt mutatja, hogy minden táplálkozási döntésünk mély hatással van a bélflóránkra. Hasonlóképpen, ha túlságosan sok ultrafeldolgozott élelmiszert választunk - amelyek ízletesek és csábítóak lehetnek, így hajlamosak vagyunk többet vásárolni belőlük - a mikrobáink számára ezek a táplálékok nem nyújtanak elegendő tápanyagot. Ennek következtében olyan baktériumok kezdhetnek dominálni a bélflóránkban, amelyek kifejezetten az ilyen típusú ételek lebontására specializálódtak. A választásaink tehát nem csupán a saját ízlésünket tükrözik, hanem a belső ökoszisztémánkat is formálják.

Bóday Ádám kiemelte, hogy a világon nincsen két egyforma ember, így a mikrobiomok is egyedi mintázatokat mutatnak. Ennek következtében mindenkinek elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyen a saját emésztési folyamataival. Ha az emésztőrendszerünkkel kapcsolatos problémák jelentkeznek, amelyek kívülről is észlelhetők – például ha a körmeink hajlamosak a törésre, a hajunk elkezd ritkulni, vagy indokolatlan izzadással küzdünk bizonyos területeken, esetleg bőrproblémáink támadnak –, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy ez a belső egyensúly felborulásának jele lehet.

az immunrendszernek már nincs ideje azzal foglalkozni, hogy a külső védővonalak rendben legyenek, és valamilyen tápanyag valószínűleg hiányzik.

"Ilyenkor már nagyon közel vagyunk a mikrobiom kérdéséhez. A mikrobiom valamilyen rendberakására tulajdonképpen mindenkinek szüksége van, aki modern életmódot él, de azoknál, akik tüneteket fedeznek föl magukon, kézenfekvő, hogy növeljék a mikróbák tápanyagának, a prebiotikumoknak a bevitelét, amit megtehetnek egyszerűen azzal, hogy sokféle növényi ételt fogyasztanak. Itt olyasmi a szabály, hogy hetente legalább harmincféle növényi ételt kell enni. Nem harminc kilót, hanem harmincfélét, a lényeg a sokféleség. És közben, ha módunk van, akkor ezek között szerepeltetni kell a prebiotikus tápanyagok legmegfelelőbb koncentrációját természetes módon tartalmazókat, a hagymaféléket és a gyökérzöldségeket, például a céklát, a répát és a csicsókát" - mondta a szakértő. Hozzátette: a kereskedelmi forgalomban kaphatóak az ezekből finomítási eljárással kivont szerek, amelyekkel pótolni lehet azokat a hiányzó anyagokat, amelyek a mikrobák jelenlétéhez szükségesek, ezek a probiotikus termékek.

Bóday Ádám véleménye szerint elengedhetetlen, hogy étrendünkbe tartósítószerektől és antibiotikumoktól mentes, természetes ételek kerüljenek, továbbá fokozottan figyeljünk a probiotikumok bevitelére. Minél változatosabb probiotikumokat fogyasztunk, annál kedvezőbb hatással lesz ez a szervezetünkre. "Nem árt, ha például a laktobacillusokat valamilyen formában, akár boltban kapható készítmények révén is bejuttatjuk a szervezetünkbe, hiszen ezekből a kiváló anyagokból a testünk képes a szükséges tápanyagokat a keringésbe juttatni, hogy támogassa a saját regenerálódását" - fogalmazott.

Mindenkinek lehetnek olyan ételek, amelyek kellemetlenséget okoznak a gyomrában, és ezeket könnyen észlelheti, ha figyelmesen megvizsgálja, mit fogyaszt. Például, ha valakinek hasfájása van, érdemes végigpörgetnie aznap vagy az azt megelőző este étkezett falatok listáját. Vannak emberek, akik rendkívül érzékenyek a lóbabra; számukra akár egyetlen szem lóbab is komoly panaszokat okozhat. Hasonlóan, a glutén intolerancia is sokak életét megnehezíti, hiszen az érintetteknél azonnal felléphet hasmenés vagy puffadás, ha gluténtartalmú élelmiszert fogyasztanak. A szakértők tanácsa, hogy ha valaki problémákkal küzd, érdemes alaposan átgondolnia, mit evett, és ha egy adott étel rendszeresen gondot okoz, akkor érdemes elkerülni azt a jövőben.

Amennyiben bélflóránk nem működik optimálisan, az egészséges zöldségek, gyümölcsök és más tápláló anyagok komoly emésztési problémákat idézhetnek elő. Ha a belső feldolgozó rendszerem nem áll készen, nem várhatom el, hogy a bejuttatott tápanyagokat hatékonyan feldolgozza. Ezért, ha a szervezetem még nem szokott hozzá a nyers zöldségek fogyasztásához, a kezdeti időszakban kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, amíg alkalmazkodik az új étrendhez.

Ez hosszú idő is lehet, az étrendváltoztatás esetén három naptól három-hat hónapig is tarthat a hozzászokás"

„Tedd különlegessé a szöveged!” – javasolta Bóday Ádám.

A hétköznapi emberek számára (tehát akik nem sportolók vagy nincs más miatt különleges étrendre szükségük) a szezonális, mértéktartó, vegyes étrendet javasolja, rendszeres mozgással (napi egy óra) kiegészítve.

A beszélgetés során előkerült az idegen tájak és földrészek felfedezésének izgalmas témája, különös figyelmet fordítva arra, hogy ilyenkor a szervezet új ételekkel, alapanyagokkal és baktériumokkal találkozik. Ebben az esetben a szabályok hasonlóak az étrendváltoztatásokhoz: érdemes kerülni a hirtelen, nagy mennyiségű helyi specialitások fogyasztását. Ehelyett célszerű a megszokott ételeink mellé fokozatosan beilleszteni egy-egy helyi falatot, ezzel is segítve a bélflóránk alkalmazkodását az új ízekhez és összetevőkhöz.

"Ha valaki tisztában van azzal, hogy az emésztési egészsége könnyen felborulhat, érdemes a biztonságosabb ételekre koncentrálnia. Olyan fogásokat válasszon, amelyek magas hőmérsékleten készültek és palackozott vizet tartalmaznak. Az új ízek felfedezését inkább a nyaralás vége felé érdemes elkezdeni, amikor már a hazai orvosokhoz való visszatérés is közel van. Ilyenkor lehet kóstolni olyan helyi specialitásokat, amelyek kevésbé hőkezelt ételek. A gyümölcsök és zöldségek tekintetében fontos, hogy csak azokat válasszuk, amelyeket biztosan tiszta vízben mostak. Az immunrendszerünk nem ismeri az adott helyen előforduló kórokozókat, amelyekkel csak akkor találkozik, amikor először látogatunk egy egzotikus célpontra. A kórokozók felismerése időt igényel, így ha az első napon egy ínycsiklandó salátát fogyasztunk tenger gyümölcseivel, lehet, hogy a nyaralás későbbi része nem alakul majd túl egészségesen. Ezzel szemben, ha egy hétig tartózkodunk a helyi baktériumokkal való találkozástól, az immunrendszerünk felkészülhet rájuk, és így elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket."

Nyaralás, utazás előtt egy héttel már érdemes lehet természetes probiotikumokat fogyasztani, ilyen lehet a joghurt vagy a kefir, és amikor a repülőn vagyunk, akkor tartózkodjunk azoktól az ételektől-italoktól, amelyek megterhelik az emésztőrendszert. Például a szénsavas italok nagy nyomáskülönbségen óriási gázképződést csinálnak a bélrendszerben és ugyanolyan diszkomfortot okoznak, mintha a bélflóránkkal lenne zavar, ez utána hasmenéshez vezethet a leszállásnál. Repüléskor ugyanígy ne fogyasszunk se alkoholt, se nehéz ételeket, mert azok megterhelik az emésztőrendszert, ami így fogékonyabb lesz a rossz behatásokra.

A sportolók étrendje is szóba került, hiszen számukra nem csupán a pillanatnyi jó közérzetük számít. Fontos megérteni, hogy amikor sportteljesítmény zajlik, az emésztés leáll. Ezért mozgás előtt, amelyhez általában legalább 50 perces szünet szükséges, nem ajánlott étkezni. Ilyenkor a szervezet a vérkeringést az emésztőrendszerről az izmokra és az agyra irányítja, így biztosítva a szükséges energiát a teljesítményhez.

A bélflóra egészségét támogató étrend, ahogyan azt a funkcionális táplálkozás szakértője is hangsúlyozza, gazdag rostokban, ám a mértékletesség itt is kulcsfontosságú. Fontos, hogy az étrend sokféle, változatos zöldséget tartalmazzon, lehetőség szerint fermentált formában vagy kíméletes hőkezelés után. Ezek a rostok táplálékul szolgálnak a bélbaktériumok számára, de emellett a fehérjék is elengedhetetlenek az izomépítéshez, míg az energia nagy része szénhidrátokból, esetleg zsírokból származhat. A sportolók esetében különösen fontos a tudatos táplálkozás, hiszen az ő napi energiaigényük messze túlmutat a hagyományos 2000 kalórián, elérheti akár az 5000 kalóriát is, különösen, ha válogatott futballistákról vagy atlétákról beszélünk. Ez a plusz három ezer kalória nemcsak úgy "megérkezik" a szervezetbe; fontos, hogy a megfelelő formában, tápanyagokban gazdagon és kiegyensúlyozottan kerüljön be. Mindezek figyelembevételével elérhetjük a kívánt teljesítményt és egészséget.

mivel a sportolók folyamatosan nagy terhelésnek vannak kitéve, a sérülések kockázata is jelentősen megnő. Ezek a sejtszintű és szervszintű sérülések egyaránt hozzájárulnak a regenerációs folyamatok komplexitásához, amelyekhez elengedhetetlen a megfelelő tápanyagok bevitele. A szervezet a pihenés időszakában használja fel ezeket a tápanyagokat, hogy újraépítse az izmokat, erősítse a csontokat, és helyreállítsa az ízületek állapotát. Az emésztőrendszer játszik kulcsszerepet ebben a folyamatban, hiszen itt történik a tápanyagok felszívódása. Ekkor kerülnek ismét a képbe a bélflóra jótékony baktériumai, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszer hatékony működéséhez. Ha ezek a mikroorganizmusok egészségesen működnek, a sportolónak nem kell aggódnia bélgyulladások miatt, hanem teljes mértékben a csontok és izmok építésére összpontosíthat.

Ugyanaz a mechanizmus felelős a regenerációért, amely az immunrendszerünk ellenálló képességét és védekezési funkcióit is biztosítja.

„Tedd különlegessé a szöveged!” – javasolta Bóday Ádám.