Az Egyesült Államok és Kína között megszületett egy megállapodás, amely meghatározza a kereskedelmi egyezmény végrehajtásának alapelveit.
A londoni megbeszélések a két ország közös erőfeszítéseinek legfrissebb mérföldkövének számítanak, amelyek célja, hogy egyensúlyt találjanak a világot recesszióba és gazdasági bizonytalanságba sodró kereskedelmi konfliktus rendezésére.
A kínai állami média szerint az Egyesült Államok és Kína elvben megállapodott a kereskedelmi vitáik rendezésére a múlt hónapban kötött megállapodás végrehajtásának kereteiről.
A bejelentésre kétnapos londoni megbeszélések lezárását követően került sor kedden.
A megállapodás körüli feszültségeket a következő hetekben számos vitás kérdés borzolta, amely végül ahhoz a telefonbeszélgetéshez vezetett, amelyet Donald Trump amerikai elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping folytattak a múlt héten, céljuk pedig a két ország közötti feszültségek mérséklése volt.
Li Csenggang, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese, bejelentette, hogy a két fél előzetes egyezségre jutott a két vezető között. Ezenkívül a májusban Genfben zajló tárgyalások során kidolgozott megállapodás végrehajtásához szükséges keretről is szó esett.
Li és Wang Wentao, Kína kereskedelmi minisztere, a He Lifeng miniszterelnök-helyettes által irányított delegáció tagjaként érkezett. A Lancaster House impozáns környezetében, amely egy 200 éves kastély, közel a Buckingham-palotához, találkoztak Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel, Scott Bessent pénzügyminiszterrel és Jamieson Greer kereskedelmi képviselővel.
Lutnick keddi reggeli érkezésekor megjegyezte, hogy a tárgyalások "kedvezően alakulnak", és úgy tűnik, hogy egész nap tartani fognak.
A két fél célja az volt, hogy a múlt hónapban Genfben zajlott megbeszélések eredményeit tőkésítse. Ennek eredményeként 90 napos moratóriumot hirdettek ki a kölcsönösen elrendelt vámok többségére, amelyek több mint 100 százalékos mértékben terhelték a kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a lépés a potenciális recesszióval kapcsolatos egyre fokozódó aggodalmak tükrében született, amely a kereskedelmi konfliktus súlyosbodásával járt együtt.
A genfi megbeszélések óta Washington és Peking heves szóváltásba keveredett a mesterséges intelligenciát működtető fejlett félvezetőkről, az amerikai egyetemeken tanuló kínai hallgatók vízumainak kiadásáról, valamint az autógyártók és számos más ágazat számára létfontosságú ritkaföldfém-ásványokról.
A múlt héten Trump és Hszi Csin-ping hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattak, amelynek célja a két ország kapcsolatrendszerének helyreállítása volt. A beszélgetést követően bejelentették, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat Londonban fogják továbbvinni.
Kína, amely a ritkaföldfémek legfőbb termelőjeként ismert világszerte, jelezte, hogy fontolóra veszi az áprilisban bevezetett exportkorlátozások enyhítését. Ez a hír nemcsak a piacokat, hanem az autógyártókat is aggasztja, mivel a ritkaföldfémek kulcsszerepet játszanak a modern technológiákban és az elektromos járművek gyártásában.
Peking sürgetően kérte Washingtont, hogy vonja vissza a fejlett félvezetők gyártásához szükséges technológiákhoz való kínai hozzáférés korlátozásait.
Trump kijelentette, hogy "célja Kína megnyitása", hogy az Egyesült Államok termékei könnyebben eljuthassanak a világ legnagyobb árutermelőjéhez.
"Amennyiben nem nyitjuk meg Kínát, lehet, hogy semmi érdemit nem fogunk tenni" - jelentette ki Trump a Fehér Ház falai között. "De a célunk az, hogy megnyissuk Kínát."
