Az orosz gáz bevezetésének leállítása több mint három és fél szeresére emelné a magyar családok fűtési kiadásait.

Ha Brüsszelen múlna, akkor biztosan búcsút vehetnénk a rezsicsökkentéstől.

Az Európai Bizottság legújabb intézkedése a célja, hogy 2027 végéig teljes mértékben megszüntesse az orosz energiahordozók importját. Ez a lépés komoly hatásokkal járhat a magyar családok életére és az ország gazdasági helyzetére. A Századvég elemzése alapján várható, hogy a gázárak akár megkettőződhetnek, és a magyar energiaszámlák költségei 1100 milliárd forinttal emelkedhetnek. Mindez azt is jelenti, hogy a jelenleg működő rezsicsökkentési program fenntartása egyre nehezebbé válik.

Az orosz-ukrán háború kitörése előtt az EU gázellátásának több mint 40%-a Oroszországból származott, de a becslések szerint 2024-re ez az arány 20% alá csökken. Ez a drámai változás már önmagában is a holland tőzsdén (TTF) megfigyelhető gázárak duplázódását eredményezte. Brüsszel terve, miszerint teljesen leállítaná az orosz gázimportot, újabb jelentős sokkot idézne elő a piacon.

A 2022-es árrobbanás példája mutatja, hogy a kínálati sokkok spekulatív folyamatokat indíthatnak el, így a drágulás akár a becsültnél is súlyosabb lehet.

Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol Oroszországból, hosszú távú megállapodások keretében, ami a belföldi energiafogyasztás több mint 50%-át biztosítja. Amennyiben az orosz gázellátás megszűnne, és az árak megduplázódnának, akkor a többletköltség elérhetné a 660 milliárd forintot. Ha figyelembe vesszük a teljes, évi 7,5 milliárd köbméteres behozatalt, akkor az energiaszámla akár 1100 milliárd forinttal is megugorhatna.

Jelenleg a magyar családok az Európai Unióban a legkedvezőbb gázárakat élvezik: egy átlagos háztartás fűtési költsége évente 176 900 forintot tesz ki. Ha azonban a rezsicsökkentés megszűnne, és a piaci tőzsdei árak érvényesülnének, ez az összeg drasztikusan, 355 310 forintra nőne. A brüsszeli szankciók következtében a piaci árak megduplázódása miatt az átlagos család fűtési kiadása akár 625 ezer forintra is emelkedhetne – ami három és félszerese a jelenlegi költségeknek.

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok rendkívül aggasztóak, hiszen a háború és a szankciók már eddig is óriási károkat okoztak. A Századvég elemzései alapján 2022 óta az emelkedő energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a forrásbevonás költségeinek növekedése összesen 2,2 millió forintnyi teherrel sújtotta egy átlagos magyar család pénztárcáját. Ezen felül Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának évi 458 ezer forintos közvetlen költsége, valamint az orosz gáz importjának leállítása miatti további 448 ezer forintos teher is nehezíti a helyzetet.

A magyar kormány eddig sikerrel védte a rezsicsökkentést és az alacsony energiaárakat, ám a brüsszeli döntéshozók újabb szankciói ezt a rendszert fenyegetik. A Századvég elemzése világosan mutatja: az orosz gáz betiltása nem csupán gazdasági, de társadalmi katasztrófát is előidézhet. A magyar családok érdeke egyértelmű: a stabil energiaellátás és a megfizethető árak megőrzése, amit csak a nemzeti szuverenitás és a józan energiapolitika biztosíthat.