Adócsapda, amelybe számos munkáltató könnyen belefuthat.

A gazdaságfehérítés jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a fekete-, azaz a be nem jelentett foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett nem éri meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira világos, mikor is terheli bejelentési kötelezettség a foglalkoztatókat - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A leendő munkáltatók körében elterjedt gyakorlat, hogy a munkakörök betöltése előtt próbainterjút vagy próbanapot szerveznek. Ezzel a módszerrel szeretnék megbizonyosodni arról, hogy a jelentkezők valóban rendelkeznek a szükséges gyakorlati tapasztalattal, és valóban alkalmasak-e a meghirdetett pozícióra. Ezek a lépések nemcsak a betanítási folyamat gördülékenyebbé tételét segítik elő, hanem rugalmas lehetőséget is kínálnak mindkét fél számára, hogy megvizsgálják, valóban illenek-e egymáshoz. Az ilyen próbaalkalmak során a munkavállalók és a munkaadók is kölcsönösen értékelhetik a helyzetet, mielőtt véglegesen elköteleződnének egymás mellett.

Az adóhatóság ugyanakkor előszeretettel hivatkozik arra, hogy a próbainterjú, próbanap intézményét a magyar jog nem ismeri. Álláspontja szerint, ha valakit próbajelleggel foglalkoztatnak, már akkor is legalább az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint be kell jelenteni (hacsak már az adóhatóság vizsgálódása során nem tudja bizonyítani a munkáltató, hogy az illető nem munkaviszonyban, hanem - például - megbízási jogviszonyban működik közre). Az adóhatóság szerint ez még akkor is így van, ha a leendő munkavállaló csak pár óra erejéig, kifejezetten az interjú részeként végez részfeladatokat, mindezt ráadásul bármilyen ellentételezés nélkül - ami eleve kizárja, hogy a költségvetést és így a feketegazdaság elleni küzdelmet bármilyen csorba érje - mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvéde.

Az egyszerűsített foglalkoztatás sem olyan egyszerű

A jogalkotó az alkalmi munkavégzések egyszerűbb és rugalmasabb kezelésére vezette be az egyszerűsített foglalkoztatás rendszerét. Ez a megoldás bár adminisztratív könnyítéseket kínál, fontos, hogy a munkáltatók tartsák be a szigorú határidőket a bejelentések tekintetében. A munkavégzést megelőzően, de legkésőbb a munkanap reggel 9 óráig szükséges bejelenteni a dolgozót, amely telefonon is intézhető. Amennyiben a munkáltató elmulasztja a bejelentést, és ezt az adóhatóság egy ellenőrzés során észreveszi, a következmények ugyanolyan súlyosak lesznek, mintha egy teljes munkaidős munkavállalót nem jelentettek volna be. Így tehát nem áll módunkban mérlegelni a helyzetet, a NAV automatikusan alkalmazza a szankciókat.

Munkavállalókká átminősített vállalkozók

Az adóhatóság egyik alapvető jogkörébe tartozik, hogy a jogviszonyok tényleges természetét figyelembe véve értékelje azokat, és szükség esetén átminősítse őket. Ha ez megtörténik, az adózási következményeket az újonnan meghatározott jogviszony alapján állapítják meg. Például, ha egy vállalkozás szerződéses viszonyban áll egy személlyel, akinek a munkavégzését az adóhatóság később munkaviszonynak minősíti, akkor a vállalkozásnak nemcsak a különböző adóterheket kell figyelembe vennie, hanem azt is, hogy a NAV jogosan róhatja fel, hogy a munkáltató nem jelentette be a munkaviszonyban foglalkoztatottakat.

Így akkor is megnyílik az út az adóhatóság szankciói előtt, ha a munkáltató a tőle elvárható körültekintés mellett értékelte úgy, hogy - vállalkozási vagy megbízási jogviszonyról lévén szó - a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége - magyarázza Barta Péter.

A vállalat elveszítheti a támogatásokat, és kikerülhet a kiválasztottak köréből.

A szabályoknak nem megfelelő foglalkoztatás következményei jelentős elrettentő erővel bírnak, sokszor aránytalanul magas büntetéseket vonva maguk után, amelyek súlyos pénzügyi terheket róhatnak a vállalkozásokra.

A mulasztásokra vonatkozó legfontosabb szankció a legfeljebb 2 millió forintos mulasztási bírság, amelyet az adóhatóság kötelezően kiszab, tehát mindenképpen számolni kell valamiféle bírsággal. A bírság mértékének csökkentésére elvileg van lehetőség a NAV részéről, azonban ez a gyakorlatban ritkán történik meg. Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság minden egyes be nem jelentett munkavállaló után külön bírságot szab ki, így a végső összeg – az érintett munkavállalók számától függően – a törvényi maximum többszörösére is rúghat, még akkor is, ha a bírság egyes körülmények figyelembevételével esetlegesen mérséklésre kerül.

A mulasztási bírság mellett az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy 12 nyitvatartási napra bezárja az érintett üzlethelyiséget vagy egyéb telephelyet. Amennyiben a mulasztás három éven belül megismétlődik, az üzletlezárás alkalmazása kötelezővé válik, így az adóhatóság nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a szankciót. Ezen kívül, ilyenkor az üzletlezárás időtartama is jelentősen meghosszabbodik; a második elrendelés esetén már 30 nyitvatartási napra, míg minden további esetben akár 60 nyitvatartási napra is kiterjedhet.

Az adóhatóság automatikus szankcióként közzéteszi a bejelentési kötelezettségüket elmulasztó vállalkozások adatait honlapján, ahol két évre elérhetővé válik a feketelistájuk. Ez nem csupán reputációs károkat okozhat, hanem azt is eredményezi, hogy az érintett vállalkozások elveszítik megbízható adózói státuszukat, és automatikusan kockázatos adózóvá minősülnek.

Ez - számos egyéb hátrány mellett - azt is magával hozza, hogy az érintett vállalkozás jellemzően elveszíti a lehetőséget a különféle pályázatokban és közbeszerzésekben való részvételre. Emellett a banki kölcsönök megszerzése is jelentősen bonyolultabbá válik. De ha ez még nem lenne elég, az adott vállalkozás felkerül a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek nem megfelelő adózók listájára is, ami további súlyos jogi és üzleti következményeket von maga után. Ennek következtében a vállalkozás számos pályázati lehetőségből automatikusan kizáródik, vagy akár kénytelen lehet visszafizetni a már elnyert pályázati támogatást is.

Érdemes figyelembe venni, hogy a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésével a vállalkozás automatikusan elveszíti a kisvállalati adóalanyiságát, és ezt a státuszt csak két év elteltével tudja visszaállítani. Ez különösen súlyos következményekkel járhat azok számára, akik számára a kisvállalati adó (kiva) sokkal kedvezőbb lehetőséget jelentett, mint a társasági adó - figyelmeztet Barta Péter.