A Vatikán területén bukkantak rá Mátyás király legendás kincsére, ami igazi világszenzációként robbant be a hírekbe.

A fiatal Mátyás már kitanult, művelt fiatalember volt, akinek karakteréhez jelentősen hozzájárult családjának jó barátja, Vitéz János humanista eszméje. Ez az elv végigkísérte a jövőbeli király életét, szoros kapcsolatban állt vele. A híres uralkodó, aki mindössze 47 évet élt, életének későbbi szakaszában Aragóniai Beatrix, egy olasz arisztokrata hölgy felesége lett.

Beatrix, az olasz földről magával hozott tudósok és művészek révén, nem csupán a reneszánsz eszméit kívánta terjeszteni, hanem a humanizmus értékeit is, amelyek ennél is lényegesebbek voltak. E hatások következtében Mátyás király is ráébredt, hogy a Magyar Királyság számára nem csupán a Hunyadi-dinasztia megőrzése, hanem egy ennél szélesebb horizontú küldetés is vár rá. Ennek érdekében hatalmas lépéseket tett: jelentősen gyarapította könyvtárának kincseit, és egy szakértőkből álló csapatot állított össze, akik a corvinák gyűjtésével és rendszerezésével foglalkoztak.

Mátyás király gyűjteménye a halála után még hosszú ideig, gyakorlatilag az ország három részre szakadásáig egyben maradt. A corvinák darabszámát valamivel többre, mint 2000-re becsülik. Ám egyes szakértők szerint akár a 2500 egyedi darabot is megközelíthette Mátyás tragikus végzete idején. Állítólag ekkor több darab is félbemaradt a megrendelő elhalálozása miatt, illetve a már kész darabokat sem szállították el a Magyar Királyságba. Mire 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, már megkopott a corvinák alkotta gyűjtemény, ám eztán jött a pokol a felbecsülhetetlen értékű kincsek számára.