A Metánál már a gondolatok közvetlen átadásával is próbálkozhatunk a gépelés helyett – de sajnos, mégsem úgy működik.
Mark Zuckerberg legutóbbi bejelentése szerint olyan eszközt sikerült létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy szöveget állítsunk elő mindössze gondolatokkal. A szakma szkeptikus az innovációval kapcsolatban.
A Meta számára nem ismeretlenek azok a termékéletutak, amelyek során a bejelentés kezdetben hatalmas felhajtást vált ki, majd kétkedés követi, végül pedig a dolog feledésbe merül. Az egyik legismertebb példa erre a Metaverzummal kapcsolatos kezdeményezés volt. Jelenleg Mark Zuckerberg úgy tűnik, hogy újabb ilyen kísérletet indít el, ezúttal a gondolatátvitellel megvalósított gépelés bejelentésével.
Egy friss tanulmány eredményei szerint a kutatók a legújabb agyszkennelési technológiát és egy fejlett mélytanulásos mesterséges intelligencia modellt alkalmaztak az emberek gépelés közben keletkező idegi jelek dekódolására. Az eredmények lenyűgözőek: a kutatók olyan magas fokú precizitással képesek azonosítani a lenyomott billentyűket, hogy képesek teljes mondatok rekonstruálására.
A kutatók által végzett vizsgálatok alapján a rendszer 70-80%-os pontossággal képes azonosítani a szakképzett gépíró billentyűleütéseit. Ez a szintű precizitás lehetővé teszi, hogy az agyi aktivitásból teljes mondatokat formáljanak meg.
A Meta Brain2Qwerty nevű mélytanulási rendszerét használják, amely több ezer karakter megfigyelése után képes megtanulni, hogy a felhasználó milyen gombokat nyom meg. A hibaarány messze nem tökéletes, de a cég szerint ez a legpontosabb agyi gépelési rendszer, amely teljes billentyűzettel olvassa be az agyi jeleket.
A szakmai vélemények szerint egyértelmű, hogy a mély neurális hálózatok képesek lenyűgöző betekintéseket nyújtani bizonyos cselekvési mintázatokba, de csak akkor, ha hatalmas mennyiségű adathalmazon alapulnak. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy ezek az eszközök hamarosan kereskedelmi forgalomban is hozzáférhetők lesznek. Sőt, valószínűleg soha nem fogják elérni ezt a szintet, mivel a gazdasági tényezők mellett számos etikai kockázat is felmerül.
A tömegtermelés gazdasági megvalósíthatósága számos kihívással néz szembe, főként amiatt, hogy a szükséges eszköz, egy költséges és méretes magnetoencephalográfiai szkenner, rendkívül bonyolult feladatokat lát el. Ez a készülék képes érzékelni az agy mágneses jeleit, ezzel pedig betekintést nyújt az elme működésébe, mindezt anélkül, hogy agyi számítógépes interfészre lenne szükség.
Az utóbbi időszakban az invazív megoldások kerültek előtérbe a gondolatátvitellel történő gépelés kísérletei során. Az egyik legérdekesebb eredmény már 99 százalékos pontosságot mutatott, azonban ez csak idegi implantátum alkalmazásával volt lehetséges.
A magnetoencephalográfiai szkenner hátránya, hogy akkora és olyan nehéz (körülbelül fél tonna), mint egy MRI-készülék, illetve kétmillió dollárba kerül. Csak speciális térben képes működni, szükséges ugyanis a Föld mágneses terének árnyékolása, különben az agyi jeleket nem lehet detektálni.
Mindezen feltételek lehetetlenné teszik az eszköz kereskedelmi forgalomba kerülését. Emellett néhányan felhívták a figyelmet az erkölcsi kérdésekre is, amely bár nem a Meta kísérleteivel fordul elő, hanem minden agyhullámokkal és gondolatávitellel kapcsolatos tudományos kísérlet esetén.
A Meta elvileg tisztában van az eszköz korlátaival, ám Zuckerberg szerint a kísérlet eredményei felhasználhatók más mesterséges intelligencia modellek fejlesztésében. Jean-Rémi King, a Meta Brain & AI csapatának szerint, ha megpróbáljuk megérteni az emberi agy pontos felépítését vagy alapelveit, az segíthet a gépi intelligencia fejlődésében.
