A járvány és a szigorú intézkedések teljesen átformálták Magyarországot - Agro Napló
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja csökkent, míg az import növekedett 2025 első negyedévében. Az agrár-külkereskedelem aktívuma meghaladta az egymilliárd eurót, azonban ez az összeg 11,5 százalékkal alacsonyabb a tavalyihoz képest. A márciusban megjelent ragadós száj- és körömfájás jelentős hatással volt az élőállat-kereskedelemre, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának értéke 2025 első negyedévében meghaladta a 3,5 milliárd eurót, míg a behozatal összesen 2,492 milliárd euróra rúgott. Az agrár-külkereskedelemben így 9 millió eurós többlet keletkezett, amely azonban még így is bőven egy milliárd euró felett van, de 131,5 millió euróval kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az export értéke 1,9%-kal csökkent, míg az import 2,6%-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy az egyenleg 11,5%-kal elmaradt az előző év szintjétől – értesült a Világgazdaság.
Az agrárexport továbbra is jelentős mértékben Európa-központú maradt, hiszen a kivitel 95,1%-a európai országokba irányult. Ázsia csupán 3,2%-os részesedést képviselt, míg Amerika 1,1%-kal zárkózott fel, és Afrika, valamint Ausztrália együttvéve sem érte el az 1%-ot. Az Európai Unió belső piaca döntő jelentőséggel bírt, az export 82,4%-át, míg az import 91,8%-át tette ki. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) megjelenése drasztikusan csökkentette az élőállat-kereskedelmet. Az élőállatok külkereskedelmi forgalma 26%-kal esett vissza: az export 18,9%-kal, az import pedig 36,2%-kal csökkent. Az élő sertések forgalma 50,3%-kal csökkent, míg a szarvasmarháké 46,6%-kal esett vissza, és az élő juhok és kecskék kereskedelme harmadára zsugorodott. Ezzel szemben az élő baromfi forgalma 23,4%-kal növekedett.
A visszaesés mögött az a tényező áll, hogy 2025 márciusában több ország szigorú korlátozásokat vezetett be a magyar importtal kapcsolatban, elsősorban a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt. Ezen kívül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) általános exporttilalmat hirdetett ki a járványra hajlamos élő állatokra vonatkozóan. E következményeként az élő sertések exportja értékben 21,6%-kal, míg az import 45,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az export átlagára 23%-kal, az import átlagára pedig 18%-kal esett vissza. A korábbi évek trendjeihez hasonlóan az élő sertések behozatala mennyiségben és értékben is jelentősen túlszárnyalta a kivitelt.
Románia volt a legnagyobb élősertés-felvevőpiac 34,8 százalékos értékbeli és 40,7 százalékos mennyiségi részesedéssel, azonban az ide irányuló export értéke 60,4 százalékkal, mennyisége pedig 40,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A húsfélék exportértéke 1 százalékkal mérséklődött, míg importértéke 11,1 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként a húsfélék külkereskedelmi aktívuma 108 millió euróra nőtt, ami 22 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. A sertéshús exportértéke mintegy ötödével csökkent, a baromfihúsé 3,6 százalékkal nőtt, a marhahúsé pedig több mint kétszeresére emelkedett.
A vágóhídi statisztikák szerint 2025 első negyedévében 23,3 ezer szarvasmarhát vágtak le, 26 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Sertésből közel 5 százalékkal többet vágtak le, azonban az exportált húsmennyiség ugyanebben az időszakban majdnem 10 százalékkal csökkent. A húsfélék exportárbevételének 82,6 százaléka (237,1 millió euró) az EU belső piacán történő értékesítésből származott, a sertéshús esetében ez az arány 92,6 százalék (88,5 millió euró) volt. Ázsia jelentősége nagymértékben csökkent: míg 2019 előtt az első negyedévek sertéshús-exportértékének 40-50 százaléka származott ázsiai országokból, addig 2019-2024 között ez az arány 1 százalék alá csökkent (kivéve 2021 első negyedévét, amikor 2,1 százalék volt).
A gabonafélék külkereskedelmi forgalma jelentős, 19 százalékos csökkenést mutatott az előző év hasonló időszakához képest. Az export értéke 19,1, míg az importé 16,4 százalékkal csökkent, így a kereskedelmi egyenleg 423,7 millió euróra rúgott. Mennyiségi szinten a kivitel 20,3 százalékkal esett vissza, míg a behozatal 37,4 százalékkal bővült. E számok ellenére a gabonafélék exportértéke és egyenlege továbbra is a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termékcsoport között. Az első negyedévben összesen 1,6 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből 772,8 ezer tonna kukorica, 689,5 ezer tonna búza és 101,8 ezer tonna árpa származott. Az árpa és búza kivitele 40,1, illetve 61,9 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest, míg a kukoricaexport 8,7 százalékkal meghaladta azt.
