Fedezd fel a huszárság és a nemzetőrség varázslatos világát a Gútai Búcsú és Vásár szívében! A történelem e különleges pillanatai életre kelnek, miközben a hagyományos öltözetbe bújt katonák és a helyi közösség találkozása egyedülálló élményt nyújt. A gyö

Ágyúdörrenés. A pusztítás egyik jelképe, egy fegyver, amely tekintélyt sugall és erőt testesít meg. Dübörgés. A lovak szilaj mozgása, a porfelhők szétrebbennek a napfényben. Egyenruha. Egy viselet, amely egyszerre tükrözi a tiszteletet, az elkötelezettséget és a harcot, akár életeken át.
A jubileumi, immáron negyvenedik Gútai vásár egyik legemlékezetesebb és leglátványosabb mozzanata a szombat délutáni órákban bontakozott ki, amikor a 19. századi katonák – huszárok, tüzérek és más, egykoron a hadsereg soraiban szolgáló egységek – teljes harci díszben vonultak fel. A nagyszínpad előtti tér hirtelen életre kelt, mintha visszautaztunk volna az időben: az ősi uniformisok, a csizmák zörrenése és a lovak zihálása egy valódi történelmi jelenetet teremtett, amely magával ragadta a nézőket és átélhetővé tette a múlt hősies pillanatait.
A katonák csoportja ott állt, izgatott várakozásban, hogy Halász Béla polgármester végre odalépjen hozzájuk, és üdvözölje őket. A levegő tele volt feszültséggel és izgalommal, amikor hirtelen Kasza Helga, az Igmándi Hagyományőrző Egyesület elnöke lépett a színpadra. Beszédében nemcsak az egyesület tagjait mutatta be, hanem a felvonulás következő szereplőit is, köztük a Szőnyi Lovassport Egyesületet, a 32. Gyalogos Kompánia Hagyományőrző Egyesületet, és a tehetséges népzenészt, Kiss Leventét. A közönség fültanúja lehetett a tavaly debütált Most vagy soha! című film emlékezetes hidas jelenetének, amelynek Gólyamadár dala felcsendült a levegőben. Ezt követően a felvonulók a polgármester kíséretében visszaindultak katonai sátrukhoz. Itt Halász Béla meggyújtotta a kanócot: egy pillanatra megfagyott a levegő, majd az ágyúdörrenés dördült fel, jelezve, hogy kezdetét veszik a programok. A látogatók szabadon körbejárhatták a sátrat, lehetőségük nyílt kipróbálni a szablyákat és puskákat, valamint megcsodálhatták a huszárok díszes ruházatát és lenyűgöző fegyverzetét. Az esemény igazi időutazás volt, amely életre keltette a múlt hősies pillanatait.
A nap hátralévő részében néptánctanfolyamok, gyermekprogramok, toborzótánc és interaktív bemutatók sokasága várta az érdeklődőket. A résztvevők így lehetőséget kaptak arra, hogy közvetlen közelről tapasztalják meg a történelmi élet apróbb, de annál izgalmasabb részleteit.
Halász Béla véleménye szerint, ha Gútának lenne egy saját "forradalmi jelszava", az az elmúlt három év tapasztalatai alapján a büszkeség lenne. A polgármester portálunknak hangsúlyozta a hagyományőrzés jelentőségét, kiemelve, hogy évről évre kiemelt figyelmet fordítanak a helyi szokások és hagyományok megóvására. "Kiemelkedő eleme a gútai vásárnak és búcsúnak, hogy mindig valami olyan programot szervezzünk, ami erősíti ezt a hagyományt. Idén a huszárfelvonulásra esett a választásunk, hogy felidézzük a honvédkor szellemiségét, és tisztelegjünk e nagyrabecsült időszak emléke előtt." Arra a kérdésre, hogy a mai emberek mit tanulhatnának az 1848-49-es forradalom eseményeiből, így reagált: "Mindenképpen a tisztesség és a haza iránti hűség értékeit, amelyeket a huszárok képviseltek."
A Paraméternek sikerült életre keltenie a huszárok és tüzérek képviselőinek hangját is. Kovács Attila, az Igmándi Hagyományőrző Egyesület tüzére Tatáról, egy személyes élménye révén osztotta meg szenvedélyét. 2012-ben részt vett egy rendezvényen, amely a török kort idézte meg, és ez annyira mély hatással volt rá, hogy azóta elkötelezte magát a hagyományőrzés melletti munkának. Szavai szerint olyan történelmi időszakokat kívánt bemutatni, amelyeket kevesen vállalnak magukra: a kuruc korszakot, Rákóczi Ferenc idejét és az 1848-as forradalom alatt működő nemzetőrséget. "Úgy éreztük, fontos, hogy bemutassuk ezeket a korszakokat, hogy a fiatalok megértsék, miként harcoltak őseik a haza védelméért. Sok helyen a nemzetőrségről szinte egyáltalán nem esik szó."
Attilával a korszak nagy alakjairól is beszélgettünk: kiemelte az esztergomi születésű Vak Bottyányt és Hamary Dánielt, aki Tatán van eltemetve és a nemzetőrség tagja volt, valamint részt vett a 12 pont megfogalmazásában is. "Jómagam rájuk vagyok a legbüszkébb" - mondta Attila, majd az ágyú használatának módját is bemutatta.
Schmelcz Márk Komáromból érkezett a Szőnyi Lovassport Egyesület zászlóaljával, és elmondta: "A mi egyenruhánk a Radeczky ezred viselete. Két fő indokunk van, amiért ezt az ezredet választottuk. Először is, rajtunk kívül az országban csupán egy másik egység viseli ezt az egyenruhát, így szeretnénk életben tartani az ezred hagyományait és szimbolikáját. Másodszor pedig úgy gondoljuk, hogy a 12 akkori ezred közül ennek volt a legmagyarabb megjelenése, ami számunkra különösen fontos."
Schmelcz Márk Komáromból érkezett a Szőnyi Lovassport Egyesület zászlóaljával, és elmondta: "A mi egyenruhánk a Radeczky ezred viselete. Két fő indokunk van, amiért ezt az ezredet választottuk. Először is, rajtunk kívül az országban csupán egy másik egység viseli ezt az egyenruhát, így szeretnénk életben tartani az ezred hagyományait és szimbolikáját. Másodszor pedig úgy gondoljuk, hogy a 12 akkori ezred közül ennek volt a legmagyarabb megjelenése, ami számunkra különösen fontos."