A kedves babás fénykép idővel akár kínos emlékké is alakulhat.

Legyünk nyitottak és érdeklődőek afelől, mit művel a gyermekünk az internet világában!

Az online tér és a közösségi média mára elengedhetetlen részévé vált a gyerekek mindennapjainak, függetlenül attól, hogy ezt észleljük vagy sem. Noha a kisiskolás gyermekünk könnyedén letölthet alkalmazásokat vagy készíthet TikTok-videókat, ez nem jelenti azt, hogy tisztában van az internet rejtett veszélyeivel, vagy hogy érzelmileg felkészült arra, hogy kezelje azokat a helyzeteket, amikor nem megfelelő tartalmakkal találkozik. A szülők feladata, hogy egészséges egyensúlyt teremtsenek: nem szabad teljesen elzárniuk gyermekeiket a digitális világtól, mivel ez hátrányos hatással lenne rájuk, ugyanakkor a szülői felügyelet is elengedhetetlen az online tevékenységek során. Lényeges, hogy szülőként érdeklődjünk gyermekünk digitális életéről: mit néz, miért és hogyan használja az alkalmazásokat, mivel játszik, és kikkel tart kapcsolatot az interneten. E gondolatokat hangsúlyozta dr. Baracsi Katalin, internetjogász a "A gyerekek digitális egészsége" című előadásában, mely a marosvásárhelyi Kult Alternatív Fesztivál keretein belül zajlott.

A digitális világ fejlődése olyan ütemben zajlik, hogy naponta körülbelül ötezer új alkalmazás jelenik meg, így nem csoda, ha nehezen tudjuk nyomon követni ezt a folyamatos átalakulást – emelte ki dr. Baracsi Katalin. Véleménye szerint ahhoz, hogy egészséges digitális környezetet teremtsünk magunknak, valamint a körülöttünk lévő gyerekek és fiatalok számára, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, ki mit és hogyan használ. A Facebook esetében a helyzet így alakult: a platformon egyre inkább a felnőtt korosztály dominál, hiszen a fiatalok igyekeznek elkerülni azokat a felületeket, ahol a szüleik, sőt, sok esetben még a nagyszüleik is aktívan jelen vannak. Egy tinédzser számára, aki szeretne lenyűgözni valakit egy új profilképpel, meglehetősen kínos lehet, ha a nagymamája egy aranyos kommenttel fűszerezi meg a posztját. Ezért az előadó azt javasolta a nagyszülőknek, hogy érdemes tartózkodniuk az ilyen helyzetektől.

Miközben a felnőttek és szülők generációja szoros kapcsolatban áll a szavakkal és a részletes leírásokkal, a fiatalabb korosztály egészen más világban él. Számukra a tömör üzenetek és a vizuális tartalom a vonzó, hiszen az Instagram például egy olyan platform, ahol a képek uralkodnak. Itt osztjuk meg életünk legszebb pillanatait, és ha a telefonunk selfie üzemmódban van, automatikusan kapunk egy kis szépségvarázslatot is, ami segít abban, hogy még vonzóbbak legyünk a fotókon. Bár elsőre viccesnek tűnhet, sokan napi 2-2,5 órát töltenek azzal, hogy megtalálják és elkészítsék a tökéletes önarcképet. Emellett mások idealizált fényképei is hatással vannak a mindennapjainkra, és ha nem vagyunk tudatában saját értékeinknek, könnyen elveszhetünk ebben a felvett valóságban. Az önbizalom és az önértékelés szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne hagyjuk, hogy ezek a digitális képek meghatározzák, kik vagyunk a való életben.

Az Instagram folyamatos görgetése közben szembesülünk a tökéletes pillanatokkal, amelyek özönlenek felénk. Ahogy a saját életünkre pillantunk, sokszor érezzük, hogy az mennyire "szürke" és unalmas. Idén sem történt meg a rég vágyott egzotikus nyaralás, a divatos ruhák pedig csak egy álom maradnak. Ez a kontraszt komoly belső konfliktusokat generálhat az emberekben - hívta fel a figyelmet az internetjogász. Hasonló kihívásokat jelent a lájkvadászat világa is. Amennyiben egy fiatal nincs tisztában azzal, hogy a népszerűséget nem lehet csupán lájkokban mérni, vagy ha a megosztott fotója nem csupán pozitív visszajelzéseket kap, hanem akár gúnyolódó vagy negatív kommenteket is, könnyen átélheti azt a frusztráló érzést, hogy az összes dicséret elhalványul a kritika mellett. Ráadásul a lájkgyűjtés folyamatos online jelenlétet követel meg, ami egyfajta kényszert teremt. Az előadó kihangsúlyozta, hogy fontos, hogy az eszközök és alkalmazások ne irányítsák a mindennapjainkat.

Az Instagramon látott csodás képek mellett néhány évvel ezelőtt egy francia startup megalkotta azt az alkalmazást, amelynek különlegessége, hogy teljesen filterek nélkül, a nyers valóságot tükrözi. Dr. Baracsi Katalin szerint ez a megközelítés segíthet abban, hogy egészségesebb képet alakítsunk ki a testünkről. Ezen a vonalon egy kozmetikai cég is példamutatóan dolgozik, célja pedig a valódi szépség és a természetesség népszerűsítése. Ez különösen fontos a mai fiatalok számára, hiszen a lányok mellett a fiúknak is sokszor vannak kétségeik saját megjelenésükkel kapcsolatban.

A rendkívül népszerű, ámde sokak által vitatott TikTok alkalmazás valóban széles spektrumú élményeket kínál. Vannak, akik aktívan alkotnak tartalmakat, míg mások inkább passzív nézőként élvezik az ott megjelenő videókat. Az biztos, hogy a TikTok komoly hatással van digitális jólétünkre, hiszen a platformon rendkívül változatos anyagok találhatók. Az internetjogász figyelmeztetett arra, hogy az erőszakos és nyíltan szexuális tartalmak száma aggasztóan megnövekedett. Nemrégiben Magyarországon óriási médiavisszhangot keltett egy olyan eset, amikor élőben közvetítettek egy szexuális aktust a TikTokon. Ezért különösen fontos, hogy a fiatal felhasználók, akiknek a platformhoz való hozzáférésének alsó korhatára 13 év, tudatosan kezeljék a felmerülő tartalmakat.

A kedvező hír az, hogy az algoritmusok testreszabásával mi magunk formálhatjuk a TikTok élményeinket, így a platformon fellelhető videók akár igazán értékes tartalmakat is kínálhatnak. Gondoljunk csak a pandémia időszakára, amikor számos támogató szervezet bukkant fel a TikTokon, és lehetőséget biztosított a gyerekeknek és fiataloknak, hogy segítséget kérjenek a kihívásokkal teli időkben.

A svéd egészségügyi hatóság legfrissebb ajánlása szerint a kétévesnél fiatalabb gyermekeknek egyáltalán nem lenne szabad időt tölteniük a képernyő előtt. Ez azt jelenti, hogy még a szülők telefonhasználatát sem lenne szabad látniuk. A kétéves kor felett a javasolt maximális idő napi egy óra, amely kizárólag mesevideók nézésére vagy legfeljebb egy videohívásra vonatkozik, amikor a nagyszülők távol élnek, de a szülők a gyermek mellett tartózkodnak. Hat és tizenkét éves kor között legfeljebb napi két óra, míg a tizenhárom és tizennyolc év közötti fiatalok esetében a maximális idő napi három órára emelkedik - részletezte az ajánlásokat dr. Baracsi Katalin. Érdekes, hogy a pandémia alatt a tizenévesek átlagos képernyő előtt töltött ideje drámaian megnőtt, akár 8-12 órára is nőtt, ami aggasztó tendencia.

A gyerekek által tapasztalt tartalmak kapcsán a szakértő kiemelte, hogy az utóbbi időszakban egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalok felnőttekkel együtt néznek olyan tartalmakat, amelyek nem alkalmasak számukra. Gyakran előfordul, hogy a szülők közösen ülnek le gyermekeikkel, és például egy horrorfilmet néznek meg, ami nemcsak a szórakozás, hanem a gyermekek fejlődése szempontjából is aggályos lehet.

Dr. Baracsi Katalin véleménye szerint sokan hangoztatják, hogy a nehéz helyzetekben való helytállás edzi a gyerekek karakterét, és bátorságot ad számukra. Azonban a józan esze azt súgja, hogy ezek a tapasztalatok nem feltétlenül hasznosak a fiatalok mentális egészségére nézve. Ha egy gyermek folyamatosan félelemnek van kitéve, az megnehezíti a pihenését, és a szorongás a mindennapjaik része lesz. Ennek következményeként olyan félelmek is felmerülhetnek, mint a sötétben való elalvás elkerülése, vagy a mosdóba való kimenetel éjszaka, esetleg a szekrényben rejtőző szörnyekről való aggodalom – figyelmeztet.

A szakember szerint nem a tiltás a megoldás, hiszen a mai világban nem lehet azt mondani a gyereknek, hogy ne nézzen például YouTube-ot, de segíthet a tartalomkorlátozás beállítása, azaz, hogy bizonyos szavakat, csatornákat, keresőmotorokat eleve szűrjön meg a szülői felügyeleti program, így csökkenthetjük annak a kockázatát, hogy olyan tartalommal találkozzon a gyerek, ami nem neki való. Ugyanakkor fontos megmagyarázni, hogy nem azért használjuk a szülői felügyeleti korlátozást, mert butának tartjuk őt, vagy nem bízunk benne, hanem mert rengeteg az olyan tartalom, ami magyarázatra szorul, és nem tudunk mindig ott lenni, hogy megbeszéljük a látottakat, és tisztázzuk, hogy van-e valóságalapjuk.

Bár nem garantálható a teljes, 100%-os védelem, egy technikai beállítással elérhetünk akár 98%-os biztonságot is. Rendkívül fontos, hogy a szülői felügyeleti programokat ne úgy használjuk, mint a hatalmunk bizonyítékát, hanem mint egy védelmi eszközt, amely segít abban, hogy gyermekeink pozitív tartalmakkal találkozzanak az interneten – emelte ki a szakértő. Hozzátette, hogy nem a 16 éves gyerekünkkel kellene ezt kísérleteznünk, hiszen ő valószínűleg már túljutott a nehézségeken, és saját élményei alapján cselekszik; egy óra elteltével pedig valószínű, hogy a szülői felügyeleti alkalmazás már nem is lesz a telefonján.

Fortnite, Roblox, Stumble Guys - a fiús szülők körében valószínűleg nem ismeretlenek ezek a számítógépes játékok, és bár a legtöbb szülő utálja ezeket, és aggódik miattuk, nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy mindenik az ördögtől való.

A felnőttek gyakran beszűkülten látják a videojátékok világát, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a játékok csupán időpazarlás, és aki sokat játszik, az függő. Nehéz ebből a keretből kiszabadulni. Könnyű véleményt formálni egy játékról anélkül, hogy kipróbálnánk, vagy megértenénk, miről is van szó. Minden szülőnek javaslom, hogy tapasztalja meg a játékokat, hiszen ez nagyszerű lehetőséget nyújt a kapcsolódásra a gyermekeikkel. Az online játékok a gyerekek számára olyan valóságosak, mint a körülöttük lévő világ. Sok olyan játék létezik, amelyben másokkal találkozhatnak, és együtt játszhatnak. Egy jól megtervezett számítógépes játék valódi élethelyzeteket modellez, ahol a hibákból tanulhatunk: ha elbukunk, újra kezdhetjük. A csapatban való játék során fejleszthetjük a kommunikációs képességeinket, a stratégiai gondolkodást és a konfliktuskezelést is – emelte ki dr. Baracsi Katalin. Számos tanulmány is bizonyítja, hogy a játékoknak pozitív hatásai vannak. Például a Minecraftban eltöltött idő gyerekkorban segíthet a térlátás fejlődésében, ami később előnyös lehet, ha valaki építészeti pályát választ. Az autós játékok pedig a vezetési mozdulatok begyakorlására is alkalmasak. Bár a játékoknak vannak jótékony hatásai, sajnos nem minden esetben. Léteznek olyan játékok is, amelyek elítélendő cselekedeteket népszerűsítenek, mint például a bűnözés vagy erőszak. Ezek közül van olyan, amelyet 18 éven felülieknek ajánlanak, de sajnos fiatalabb gyerekek is játszanak vele, ami nagyon veszélyes, mert ők nem mindig tudják megkülönböztetni a játékot a valóságtól. Dr. Baracsi Katalin javasolja a szülőknek, hogy látogassanak el a pegi.info oldalra, ahol tájékozódhatnak a játékok korhatár-besorolásáról és arról, hogy tartalmaznak-e félelemkeltő elemeket.

A szülők legnagyobb félelme: a játékok bűvöletében elveszni.

A számítógép előtt eltöltött hosszú órák, a videojátékok világában való elmerülés sok szülő számára aggasztó jelenség, hiszen gyakran hallani a kétségbeesett szülők panaszait: „Egész nap csak játszik, ez már biztosan függőség!” Dr. Baracsi Katalin azonban figyelmeztet arra, hogy a szülők által észlelt „túlzott játék” nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek valóban függővé vált. Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint videojáték-függőségről akkor beszélhetünk, ha valaki több mint három hónapon át napi hét óránál többet játszik, miközben elhanyagolja az alapvető szükségleteit, mint például az étkezést, az iskolai kötelezettségeit, vagy a baráti kapcsolatait. A mai fiatalok életét sokféle tevékenység terheli, így a hosszú online időszakok legfeljebb a szünidőben vagy a hétvégéken férhetnek bele a napirendjükbe. Az a mérték, amit a felnőttek soknak tartanak, a médiatudomány szempontjából problémás médiahasználatnak minősülhet, amely előrevetítheti a függőség kialakulásának lehetőségét. Ha egy szülő úgy érzi, hogy gyermeke esetében ez a helyzet áll fenn, érdemes pszichológus vagy addiktológus segítségét kérni. Fontos hangsúlyozni, hogy ha egy gyermek túl sok időt tölt a virtuális világban, az gyakran arra utalhat, hogy problémákkal küzd a valós életben: lehet, hogy nem találja a helyét a társai között, vagy családi konfliktusokkal, netán bántalmazással néz szembe. A játékok világában viszont egy szuperhős szerepét öltheti magára, ahol megmentővé válhat, ezzel menekülve a valóság elől. Ez persze önbecsapás, de a játék biztosít számára egy olyan illúziót, amelyben kedvére formálhatja a környezetét.

Az internetjogász szerint mindenképp keretekre van szükség, ha kellő rugalmassággal megszabunk például napi félórás-egyórás játékidőt, megbeszélve ezt a gyerekkel, akkor könnyebben tiszteletben fogja tartani azt.

Dr. Baracsi Katalin számos hasznos kiadványt ajánlott a szülők számára, amelyek a videojátékokkal foglalkozó gyermekekre vonatkoznak. Kiemelkedik a „Kézikönyv gamer gyerekekhez”, amely praktikus útmutatóként szolgálhat a szülőknek az ilyen játékok világában. Aki a videojátékok pszichológiai vonatkozásairól szeretne mélyebb ismereteket szerezni, annak figyelmébe ajánljuk a „Jól van a gyerek, ha játszik?” című könyvet. Továbbá, a „Van eszköz a kezedben” című útmutató bemutatja azokat a szülői felügyeleti alkalmazásokat, amelyek segíthetnek a gyermekek játékidejének és tevékenységeinek nyomon követésében.

Az online világ tele van rejtett veszélyekkel, különösen a gyerekek számára, és sokszor, akaratunk ellenére, mi szülők is hozzájárulunk ehhez a sharenting jelenséggel. Ez alatt azt értjük, amikor rendszeresen osztunk meg aranyosabbnál aranyosabb fotókat a gyermekeinkről a közösségi médiában, anélkül hogy átgondolnánk, milyen hosszú távú hatásai lehetnek ezeknek a posztoknak. Az internetjogász figyelmeztetett arra, hogy míg sokan örömmel dokumentálják gyermekük minden lépését, akár még a születésük előtt is, fontos tisztában lenni a kockázatokkal. Az online tér nem csupán jó szándékú emberekből áll, és egy-egy posztunk következményeként könnyen találkozhatunk olyanokkal, akik kihasználják a helyzetünket, vagy rossz szándékkal lépnek kapcsolatba velünk. Gondoljunk csak bele: egy óvodai ünnepségről készült felvétel később akár mémmé is válhat, és az a cuki fotó, amit most annyira szeretünk, egy idő után ciki helyzetbe hozhatja gyermekünket. Ezzel nemcsak a gyerek önértékelésére, hanem a közötti bizalomra is hatással lehetünk. Dr. Baracsi Katalin figyelmeztetése arra emlékeztet minket, hogy a szeretetteljes pillanatok megosztása mellett érdemes alaposan megfontolnunk, mit is teszünk az interneten, hiszen a jövőbeli következmények nem mindig a legjobbak.

Ahogy azt egyes trendkutatók megjegyzik, öt éven belül elérkezik az a generáció, amelynek gyerekkorát a szüleik az interneten való kiárusítással töltötték, így életük minden pillanata nyilvánosságra került. Ennek következményeként a gyerekek jogi lépéseket fontolgatnak szüleik ellen. Egy internetjogász szerint a sharenting, azaz a gyermeki tartalmak túlzott megosztása, erkölcsileg a kiskorú veszélyeztetésének minősül. A szakértő rávilágít, hogy a fürdetős, meztelen vagy félmeztelen képek közzététele kockázatos, hiszen ezek az emlékek sok esetben évekkel később szégyenérzettel tölthetik el a felnőtté vált gyerekeket. Míg régen a nagymama csak szűk körben mutogatta az unokája babakori felvételeit, ma egyetlen poszt akár egymillió emberhez is eljuthat mindössze egy óra leforgása alatt. Ez a hatalmas elérhetőség komoly kockázatot jelent. Az internetjogász hangsúlyozza, hogy világszerte egyre több fiatal lép fel jogi úton a túlzott posztolás ellen. Például Ausztriában egy 18 éves fiatal pert nyert a szülei ellen, míg Hollandiában jogerős ítélet született egy nagymamával szemben, aki nem tudta abbahagyni az unokáiról való állandó posztolást.

- Nem azt állítom, hogy a gyerekekről ne lehetne posztolni, de fontos, hogy ezt biztonságosan tegyük. Például érdemes zárt csoportokat vagy családi köröket létrehozni, letiltani a megosztás és hozzászólások lehetőségét, valamint alaposan átgondolni, milyen tartalmakat osztunk meg - hívta fel a figyelmet a szakértő.