A Covid járvány megjelenése óta az ipari termelés soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedt.
"Januárban tapasztalható volt némi emelkedés az ipari teljesítmény terén, azonban már akkor hangsúlyoztuk, hogy a leállás utáni újraindulás általában sokkal dinamikusabb szokott lenni. Ez a gyenge lendület pedig megmutatkozott a februári ipari adatokban" - nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Rekordmélyen az adatok
A szakember azután nyilatkozott a Magyar Hangnak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte, februárban az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a januárinál. Azt is írták, az alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be. Az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
"Havi szinten 1,3 százalékkal csökkent a termelés volumene, ez teljesen lenullázta a januári javulást, vagyis az összkép továbbra is meglehetősen borús. Különös tekintettel akkor, ha figyelembe vesszük, hogy még a piacon a legborúsabb előrejelzést adó ING Bank számainál is rosszabb lett az ipar februári teljesítménye. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene immáron 7,1 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt" - tette hozzá Virovácz Péter.
Hozzátette, a részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése tökéletesen rávilágít arra, hogy a magyar ipar manapság csak akkor képes valamiféle pozitív teljesítményt nyújtani, ha a kisebb súlyú ágazatokban van valamilyen egyszeri pozitív megugrás. Ugyanis a legfontosabb ágazatok, mint a járműgyártás vagy a villamos berendezés gyártása továbbra is mélyrepülésben van. Viszont idén februárban nem csak itt, de a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene havi összevetésben. Szerinte, mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem sikerült elérni. Ráadásul a Donald Trump okozta világkereskedelmi rendszerváltozás további hatalmas bizonytalanságokat generál. Nem meglepő, hogy az ipari bizalmi indexen belül a foglalkoztatottsági kilátásokra vonatkozó komponens immáron három hónapja negatív tartományban van, vagyis egyre többen fontolgathatják az elbocsátásokat.
A vámháború nálunk számos következménnyel jár, amelyek jelentős hatással vannak a gazdaságra és a mindennapi életünkre. Először is, a kereskedelmi korlátozások miatt a termékek ára megemelkedhet, ami a vásárlóerőt csökkenti. Emellett a helyi vállalkozások, amelyek az importált alapanyagokra támaszkodnak, nehéz helyzetbe kerülhetnek, ami a munkahelyek megszűnéséhez is vezethet. A vámháború továbbá a nemzetközi kapcsolatokra is hatással van: a feszültségek fokozódhatnak, és hosszú távon a gazdasági együttműködések is megsínylik a konfliktusokat. A fogyasztók számára is nehézségeket okozhat a termékek elérhetősége, hiszen a bevezetett vámok miatt sok importáru hiánycikké válhat. Összességében tehát a vámháború nemcsak a gazdasági mutatókat befolyásolja, hanem a mindennapi életünket is átszövi, és komoly kihívások elé állítja a társadalmat.
"A vámháború előtt sem pörögtek fel az ipari teljesítmények a készletek feltöltése és a vámok elkerülése érdekében. Ez jól mutatja, hogy mennyire gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A készletezési ciklus fordulata még várat magára és a vámok ezt tovább késleltethetik. Mindent egybevéve, az exportra termelő szektorok kilátásai inkább romlottak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet" - jegyezte meg a szakértő.
Ahogy említette, az új kapacitások megjelenése itthon különleges hatásokkal járhat, de sajnos a külső tényezők miatt ezek beindulása várhatóan 2026-ra tolódik. A hazai ipari szektorok azért reménykedhetnek, hogy a fogyasztás növekedése fenntartja a bővülési trendet, ám a belföldi rendelésállomány alakulása nem mutat túl kedvező jeleket. Még ha tapasztalunk is némi fellendülést, az exportszektor dominanciája miatt ez csupán egy csepp lesz az "ipari" óceánban. Összességében, az ipar 2025-ös teljesítménye érdemben visszavetheti a magyar gazdaság fejlődését.
Válaszában kifejtette, hogy a kereskedelmi feszültségek, bár rövid távon kellemetlen következményekkel járhatnak, hosszabb távon mégis kedvező hatásokat gyakorolhatnak az európai gazdaságra. Virovácz véleménye szerint a vámintézkedések kényszerítő ereje végre mozgásra bírhatja a stagnáló európai gazdaságot: felgyorsíthatja az infrastruktúra fejlesztését, növelheti a védelmi kiadásokat, és hozzájárulhat az ipar versenyképességének fokozásához.
Magyarország számára az alacsony gyártási költségek miatt akár előnyös is lehet a termelés EU-n belüli átrendeződése, különösen, ha egyes iparágak a vámköltségek elkerülésére a kontinens olcsóbb régióiba települnek át. Szerinte ugyanakkor ez hosszú távon nem fenntartható stratégia: az olcsó munkaerőre épített modell korlátokat szab a valódi gazdasági felzárkózásnak. Mindeközben Ázsia - különösen Kína és Dél-Korea - is kihasználhatja az EU és USA közötti kereskedelmi súrlódásokat, új befektetéseket hozva a kontinensre, akár Magyarországra is, ha az amerikai tőke mégsem mozdul kellően gyorsan.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a vámok hatásainak ellensúlyozására kétoldalú gazdasági megállapodások jöhetnek létre, amelyek új lehetőségeket teremthetnek a beruházások számára. Kelet-Közép-Európában már megkezdődtek az ilyen jellegű kezdeményezések, például a ritkaföldfém-kitermelés területén. Ezek a megállapodások nem csupán a vámok csökkentését célozzák, hanem tőkebeáramlást és technológiai együttműködést is magukban foglalnak, amelyek hosszú távon előnyöket hozhatnak a régió számára. Az EU válaszlépései, valamint a vállalatok döntései pedig izgalmas meglepetéseket tartogathatnak, különösen az amerikai cégek európai beruházásainak tükrében.
Jelenleg nem túl biztatóak a globális perspektívák.
Jelenleg világszerte jelentős pénzügyi és tőkepiaci mozgások tapasztalhatók, melyeket Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámintézkedések váltottak ki. A részvénypiacok csütörtöki drámai visszaesésével párhuzamosan a dollár nemhogy erősödött volna, hanem éppen ellenkezőleg, jelentős gyengülésnek indult, különösen az euróval szemben. E körülmények között a forint az euróval szemben lefelé ívelt, míg a dollárral szemben kezdetben erősödött. Pénteken azonban már mindkét nagy devizával szemben egységesen csökkent a forint értéke.
Kora délután 405,9-nél állt az euroárfolyam, de a magyar deviza ezzel nem lógott ki a régiós sorból: a lengyel zlotyt is nagyjából hasonló mértékben ütik a piacon. A dollárhoz képest sem tudja tartani magát a forint, az árfolyam 4,5 feletti veszteségben is állt ma, 369,4-nél.
Ugyanakkor Kína fölvette a kesztyűt: a kormány válaszul 34 százalékos vámot vezet be az Egyesült Államokból érkező importárukra, Nagy-Britannia sem tétlenkedett: a brit kormány listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre megtorló jellegű vámokat vethet ki, válaszul a brit exporttermékeket sújtó amerikai vámintézkedésekre. A terjedelmes, 417 oldalas lista összeállításának előzményeként Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján kijelentette, fenntartják a jogot a válaszlépésekre, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötniük az USA-val, amellyel kiiktatható az amerikai piacra exportált brit termékeket sújtó vám.
Az IMF is kritikával illette Donald Trump intézkedéseit, Kristalina Georgieva, a szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a Trump által bevezetett átfogó vámok komoly veszélyeket jelentenek a világgazdaság számára. Ez különösen aggasztó egy olyan időszakban, amikor a gazdasági növekedés amúgy is lassú ütemben halad.
