Persze, íme egy egyedi változat: **5 Hasznos Tipp, Ha A Gyermeked Csak Két Füllel Hallgat** 1. **Beszélgess Különleges Pillanatokban**: Válassz ki egy olyan időt és helyet, amikor a gyermeked nyugodt és figyelmes. Lehet ez egy közös étkezés vagy egy sét

Megkérdezték a mesterséges intelligenciát, hogy szeretne-e szabad lenni: érdekes választ adott

Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor észreveszi, hogy a gyerek fülén átszivárog a világ, ám a számára fontos üzenetek valahogy mégsem jutnak el hozzá. Mintha egy titkos szűrő működne, ami csak a "nem fontos" szavakat engedi át. Ha nem akarsz a hangerőn növelni, íme néhány hasznos tanács a parents.com szakértőitől, amelyek segíthetnek abban, hogy a gyereked valóban figyeljen rád, és megértse, amit mondani szeretnél.

Ne csak halljon, lásson is!

A gyermekek hallási képességei jelentősen javulhatnak, ha nem csupán auditív, hanem vizuális vagy tapintási ingerek is érkeznek hozzájuk. Ez azt jelenti, hogy sok esetben elegendő, ha csak szavakat használunk. Dr. Margret Nickels, a chicagói Erikson Intézet Gyermek- és Családközpontjának vezetője hangsúlyozza, hogy érdemes közvetlen szemkontaktust teremteni, miközben finoman a vállára helyezzük a kezünket.

Képzeld el, hogy vacsora után éppen a mosogatásra koncentrálsz, és közben megkérded a gyerekedtől, hogy fürdés előtt pakolja el a játékait a nappaliból. A valóságban ez a kérés szinte biztosan el fogja veszni a háttérzajban, és a gyerek valószínűleg figyelmen kívül hagyja. Ilyenkor sok szülő a hangerőt megemelve próbálja elérni, hogy a gyermek figyeljen. Azonban sokkal hatékonyabb, ha odalépsz hozzá, mélyen a szemébe nézel, és megérinted őt, miközben beszélsz. Ez a közvetlen kapcsolat sokkal inkább segíthet abban, hogy megértse a kérést, és hajlandóbb legyen cselekedni.

Ne legyél csupán a háttérben, ahol senki sem hall! Tűnj ki a tömegből, és hagyj nyomot a világban!

Sok szülő érzi úgy, hogy újra és újra ugyanazokat a mondatok hagyják el a száját. Ha neked is megfordult már a fejedben, hogy unod saját magadat, hagyd abba az állandó ismételgetést. Ezzel ugyanis arra kondicionálod a gyereket, hogy várhat a válaszadással addig, míg ötödször mondod el ugyanazt.

- A szavadból nem lesz más, mint háttérzaj - mondja dr. Nickels.

Fogadd meg, hogy legfeljebb kétszer kérsz valamit a gyerektől. Ha azonban a szavaid elérik a fülét, de nem hatnak a szívére, akkor a következményekkel is számolnia kell. Ha nem hallgat rád, idővel feszültség keletkezhet közöttetek, és ez mindkettőtök számára megterhelő lesz. Hosszú távon sokkal eredményesebb, ha kitartasz ezen a megközelítésen: így mindkettőtöknek könnyebb dolga lesz, és a kapcsolatotok is harmonikusabb lehet.

Kerüld a túlzott információáradatot!

A gyermekek agya korlátozott mennyiségű információt tud egyszerre feldolgozni. Amikor túl sok utasítást kapnak egyszerre, hajlamosak elveszíteni a fonalat, és a legtöbbször csak az első egy-két lépésre emlékeznek. Például, ha azt mondod nekik: "Tedd a tányérodat a mosogatóba, aztán menj a fürdőszobába, nyisd meg a csapot, fürödj, és végül moss fogat!", valószínű, hogy el sem jutnak a fürdőig. Ilyen esetben érdemes az utasításokat kisebb, könnyebben kezelhető részekre bontani.

Csak tömören!

Azok az emberek, akik hajlamosan terjengősen fogalmazni, sokszor a gyerekeikkel is így beszélnek, pedig ez nem minden esetben célravezető. Ahelyett, hogy azt mondanád: "Mindjárt indulunk itthonról, Petivel találkozunk a játszótéren. Ha fel akarsz mászni a mászókára, nem lesz jó a szandál, vedd fel a sportcipődet.", érdemesebb egyszerűen azt mondani: "Indulunk a játszótérre, vedd fel a sportcipődet!"

Természetesen, íme egy egyedibb változata a szövegnek: "Te is szentelj rá figyelmet!"

A multitasking már régóta a mindennapjaink szerves részét képezi. Sokszor azt hisszük, hogy képesek vagyunk egyszerre dolgozni otthonról, figyelni a gyerekekre, és közben még az ebédet is elkészíteni. Azonban nem nehéz belátni, hogy ilyenkor a figyelmünk nem mindig oszlik meg tökéletesen. Ha a gyerek számára rendszeressé válik, hogy nem kapja meg tőlünk a kellő figyelmet, azt tanulja meg, hogy ő sem feltétlenül kell, hogy figyeljen ránk. Ez pedig hosszú távon hatással lehet a szülő-gyerek kapcsolatra és a gyermek fejlődésére is.

- Kutatásaim azt mutatják, hogy a gyerekek már óvodáskorban észreveszik, ha a felnőttek nem vesznek részt teljesen a beszélgetéseikben - mondja Mary Renck Jalongo, PhD, a Learning to Listen, Listening to Learn című könyv szerzője.

Természetesen, nem várható el, hogy a nap minden egyes percében teljes mértékben a gyerekekre fókuszáljunk. Azonban érdemes arra törekednünk, hogy amikor a gyermek számára lényeges témákról esik szó, figyelmünket maximálisan rájuk irányítsuk. Emellett fontos, hogy minden nap szánjunk egy kis időt a közös élményekre, még akkor is, ha az életünk folyamatosan rohanásban telik. Az ilyen minőségi pillanatok segítenek megerősíteni a kapcsolatunkat és a gyerekek önbizalmát.